Gül baba. Tóth Bélától

Új könyv; csemege mindenkinek, a ki az irodalomban – az irodalmat keresi. Annyival kedvesebb csemege, mer az iró az utóbbi időkben annyira el volt foglalva hirlapirói hadakozásaival s gyűjteményes, ismeretközlő munkáival, hogy a szorosabb értelemben vett irodalomra csak ritkán maradt ideje és ereje.

Új könyvének, a mely egy nagyobb elbeszélést és húsz kisebb tárczaczikket foglal magában, - nagy részben a régi Tóth Bélát látjuk, aki nekünk talán kedvesebb volt, mint a mai: a török históriák íróját, a ki apróra ismeri és pompás színes képekben tudja megeleveníteni a török nép életét és lelki világát.

A „Gül babá”-ban, mely a kötet élén áll s czímet adott az egész gyűjteménynek, a rózsák szentjének, a budai Rózsa-dombon pihenő Gül babának legendáját mondja el. A rózsáskert csodás termése, melynek titkát a szent török életveszély és viszontagságok ezrei közt tanulta el a bolgár kertészektől, varázslatos vonzóerővel van Buda és Pest szerelmes ifjuságára; akárhogy tiltja, halálos tilalommal a basa, mind csak belopóznak a legények, megdézsmálják a rózsákat.

Egy éjjel egy török legény magyarnak, egy magyar legény töröknek öltözve lopkodja a rózsát. A magyart megfogják, vallatják, halálra itélik, de bonyodalom támad: jelentkezik, mint tettes a török legény, nem akarja, hogy ártatlan szenvedjen helyette. Erre a magyar legény is erősítgetni kezdi saját bűnösségét.

Gülbaba közbenjárására a basa, látva, hogy mind a kettő igaz ember, kemény szidás árán elereszti, sőt meg is ajándékozza őket, Gülbaba pedig legszebb rózsáiból ad nekik bokrétát. Az elbeszélés, de különösen a befejezése igazi török életet lehel, az ősi híres török mesékre emlékeztet. Van még néhány más apróbb török história, a török életre vonatkozó tárczaczikk a könyvben valamennyi a Tóth Béla írói munkásságának legjavából való.

A többi czikkben igen különböző dolgokról van szó: a divatos idegességről, az Etnáról, egy léghajón tett utazásról, Reviczky Gyuláról, Mátyás királyról, a modern szobrászatról stb. – valamennyit érdekessé nemcsak az előadás szépsége és bámulatos fordulatossága teszi, hanem az író érdekes, sokszor a szeszélyességig egyéni felfogása is.

A karácsonyi könyvpiacz az idén alig tud mutatni oly magas színvonalú s e mellett a közönségnek is tetsző munkát, mint ez a könyv. A kiállítás szépsége is ritkítja párját: Müchlbeck Károly rajzolt a könyvhöz egy sereg pompás rajzot, néhány kitűnően reprodukált színes képet s a nyomdai kiállítás is kifogástalanul izléses és előkelő. A bikaviadalokról szóló czikk Tóth Béla saját érdekes fényképfölvételeivel van illusztrálva.