Sejtelmes csodás világa az éjszaki sarkvidéknek mind jobban vonzza az embereket. A ki egyszer a sarkvidék körébe jutott, a csodás szépségű látvány úgy lebilincseli, annyira megragadja képzeletét, hogy talán soha sem szabadul hatása alól.
E sorok irójának a mult nyár folyamán, augusztus 21 és 22-ikén alkalma volt eljutni a 81˚ 59’-ig, hol ez alkalommal a jéghatár volt, tehát túl az 1868-iki svéd expediczió és az első német expediczió határpontjain.
Nincs az a fényképező készülék, mely vissza tudná adni azt a képet, melyet az ember látott, nincs szó, sem kifejezés, mely meg tudná magyarázni azt az érzést, melyet a látvány keltett. Ott álltunk a fehér nagy jégország előtt, melynek széleit, a töredezett jégtáblákat ringatja a tenger. A hullámok moraja, a jégroncsok sírása, a fölfreccsenő tajték, mint valami költemény a zenével, úgy olvadnak össze.
Beljebb a mint a jég szilárdabb és szilárdabb, föltorlódott tornyok, ezerféle kristály-figurák merően néznek az emberre. Még beljebb egyre simább lesz a jégmező és vakítóan ragyog a jégpuszta. Az éjféli nap megaranyozza felhőit, beezüstözi a kéklő tengert, a fehér jégország mintha milliárdnyi gyémánttal volna beszórva, úgy tündöklik.
Az ég és a tenger között pedig elterül valami különös sápadt fény, a melytől az ember szive sebesebben ver. Az emberiség történelmi korszakában a normannok voltak az elsők, kik a sarkvidékre vetették magukat s bejárták Grönlandot.
Később az angolok, fenyegettetve Spanyolország hatalmáról, éjszak felé keresték az Indiába vivő utat és ez által sok új ismeretet szereztek a sarkvidékről. A hollandi Bareuts fölfedezte Novaja Zemlya-t. 1956-ban pedig Barcuts, Heemskerk és Rijp fölfedezték a Medve-szigetet és a Spitzberg szigeteket.
A XIX. század elején már a hiuság és az ambiczió viszi az embereket az éjszaki sark felé, nem pedig a haszonvágy. – 1818-ban az angol kormány Ross Jánost küldte el, hogy fedezze föl az éjszaki sarkot. Ennek öcscse Ross Jakab Clarke 1831-ben megtalálta a mágnes sarkot.
Payer és Weyprecht vezetése alatt 1872-től 1874-ig egy magyar-osztrák expediczió is járt az éjszaki sark körül; az eredmény a Ferencz József föld fölfedezése volt. A legszerencsésebb éjszaksarki kutató eddigelé tudvalevőleg Nansen volt, ki eljutott Grönland keleti partjáról a nyugati partra.
A mi nagy dolog, mert a kontinentális nagyságu Grönland teljesen jéggel van borítva. 1893-ban azonban a Ferencz József föld irányában eljutott a 86˚14’-ig, tehát nem egészen négy foknyi távolságra a polustól. Rajta kívül még csak Cagni jutott el 1900. április 14-én a 86˚33’-ig.
Andrée expedicziója óta csak az idén indult két nagyobb expedícizió a sarkvidékre. Az egyik a Mylius Erichsen expedicziója, mely Dániából indult ki s Grönland kikutatása a czélja; ez három évre van tervezve.
A másik a Wellmann-expediczió, mely egyenesen az északi sarkra akar eljutni. Ez az expediczió a „Chicago Recard Herald” czímű amerikai lap és az amerikai kormány támogatásával indult útnak. Rendkívül nagy gonddal, készültséggel szervezett expedícziót. részt vesznek benne amerikaiak, francziák és angolok.
Wellmann és társai léghajóval óhajtják elérni a polust. Erre a czélra L. Godard Dirigeable mixte néven készített Párisban egy léghajót, melyen két motor van elhelyezve, az egyik 18, a másik 25 lóerejű. Mindkettő a hajó előrészében van elhelyezve, úgy hogy a 17 lóerejű gép hajtja a közvetlen előtte a hajó orrán lévő csavart, illetve széllapátokat, a másik pedig a 25 lóerejű, a hajó végén levő széllapátokat.
A két motor mögött a hajó másik felében vászon falakkal van a kabin, melyben két ágy lesz elhelyezve. – A hajó fölött a hosszúkás alaku léggömb vizgázzal lesz megtöltve. Alatta a kosár, melybe a szükséges benzint és élelmiszert rakják. A Frinthjof nevű három árboczos hajó fogja tengeren kisérni a léghajót, a meddig lehetséges. Ezen a hajón van egyuttal fölállítva a dróttalan táviró készülék.
Augusztus 20-án értem Spitzbergák éjszak-nyugati sarkára a Dán és Amsterdam szigetekhez. Ezek mögött hóval és jéggel boritott sziklák aljában van egy félkör alakú csöndes kis zug, a Virgo-öböl. Ez az expediczió telepe.
Messzire előmeredezik belőle egy öt nagy ívből álló faalkotmány, ez a léggömb indulóháza. Az előtérben van a műhely és a szükséges készletek szerteszéjjel; jobbra egy nagyobb faház, Wellmann és társai lakása, - balra távolabb ismét egy faház, a mely a munkások részére van épitve.
E mögött van szegény Andréenak az emléke kőrakáson vastáblával megjelölve. Közvetlen mellette halmazban ott hevernek az ő expedicziójának a roncsai, deszkamaradványai. Innét szemben látszik az Amsterdam sziget lapos részén egy nagy kősír, a hollandi halászok sírja.
Wellmann már ez alkalommal kijelentette, hogy az idén nem indulnak neki az éjszaki sarknak, mivel a sok hó és jég eltakarítása és az előkészületek miatt elkéstek. – Csupán próba-felszállásokat és kisérleteket tesznek. Ez meg is történt szeptember 3-ikáig. – A kisérletek beváltak, csak a léghajó hordképességét lesz szükséges fokozni. Wellmann különben teljes reménynyel indul jövő májusban az éjszaki sark felé.
Ő maga már két ízben járt a sarkvidéken, a Ferencz József-földön fölfedezéseket is tett. Higgadt, megfontolt, komoly, tapasztalt tudós ember. Az expediczió technikai szevezője Liwentaal mérnök, kit a britt admiralitás küldött Wellmann segitségére. Liwentaal volt az, a ki az expediczió teljes megismerésében nekem is segédkezett.
A mióta a törtető czivilizáczió eltörölte a mesék országát, kiirtotta a tündér ligeteket, lerombolta a sejtések birodalmát, azóta nincs zug a földön, melynek valamelyes különösebb varázsa volna. Egyedül a sarkokon uralkodik az absolut békesség, a felséges csönd, azok még szűztiszták, még ideális fény ragyog fölöttük.
De a küzdelem hevében az ember újra meg újra megostromolni készül a polust. Vajjon megvédik-e a jégtenger és a szelek a kiváncsi fürkésző emberek elől, még kérdések kérdése. Vagy ha megtaláltuk a sarkot, akkor majd oda fogunk járni az üres jégmezőkre tovább keresni a világpolusokat!
Dr. Rajcsányi Gyula
