|
Az orosz hadsereg lázadása
Három helyen lázadt föl az orosz hadsereg: Szveaborgban, Kronstadtban és Szebasztopolban. Valóságos háború folyt a zendülői és a czárhoz hűnek maradt csapatok között. A szveaborgi lázadást az orosz kormány három napi heves küzdelem után elnyomta. Nem múlik el azonban nap, hogy hir ne jönne a nagy orosz birodalom más részeiből hasonló eseményekről, a melyek azt bizonygatják, hogy az orosz hadsereg fegyelme nagyon meglazult; rést ütött rajta a forradalmi mozgalom, a mely a katonaság közt egyre jobban terjed.
A szveaborgi zendülők leverése és haditörvényszék elé való állítása nem akadályozta meg, hogy a szomszédos Helzingforszban is lázadás ne törjön ki a katonaság közt. Ott is formális csatát vívtak a lázadó és a kormányhoz hű csapatok. Kronstadtban, ebben a hatalmas tengeri erősségben is, melyben már többször volt katonai lázadás, az augusztus elsejéről másodikára virradó éjjelen tengerészzendülés tört ki. A fölkelők elfoglalták a Konstantin-erődöt és megöltek több tisztet. Ez az újabb kronstadti lázadás nagy ijedelmet okozott Péterhofban, a melyet közelségénél fogva bombázni lehet a Konstantin-erődből. Attól féltek, hogy a lázadók átkelnek Péterhofba s ostrom alá veszik a czári palotát. Revalban is tengerészlázadás volt. A „Pamjat Azora” hadihajónak a legénysége tagadta meg a szolgálatot s a hajóval együtt meg akart szökni. A kormányhoz hű tengerészek azonban a lázadást elnyomták, s „Pamjat Azorát” leszerelték s a fölkelőket átadták a hatóságnak. A lázadások sorának azonban ezzel még nincs vége. Szebasztopolból jelentik, hogy ott is föllázadtak a tengerészek. Eddig négy nagy hadihajó és két torpedóhajó legénysége vesz részt a zendülésben. Hogy a lázadásokat az orosz kormány elnyomhatta, csak annak a körülménynek köszönheti, hogy a hadseregnek és a tengerészetnek a forradalmi propaganda által megmozgatott része még kisebbségben van. Mi lesz azonban akkor, ha ez a forradalmi kisebbség egyszer többségre jut? |