Japán fegyverkezése

A Times tokiói távirata szerint a japán kormány legközelebbi költségvetésében gondoskodik a japán hadseregnek jelentékeny szaporításáról, úgy, hogy az aktiv hadsereg a jövő évtől fogva hétszázötvenezer emberből fog állani. A kormány az ezzel járó kiadásokat nem új adókkal, hanem a közigazgatás más ágaiban való takarékoskodással akarja fedezni és nem gondol kölcsön fölvételére. A hadügyminiszter a legutóbbi miniszteri tanácskozáson kifejtette, hogy az ország biztossága megköveteli a hadsereg szaporítását, amelynek csak az a czélja, hogy Japánországot oly erőség tegye, hogy senki se merje megtámadni. A többi miniszter eleintén ellene volt a hadsereg szaporításának, de aztán engedett.

Nem szabad azonban a Times eme híréből azt kiolvasni, hogy Japán újabb háborut akar kezdeni akár Oroszországgal, akár az Egyesült Államokkal. Azt a győzelmet, melyet Japán az oroszok fölött aratott, méltósággal és nyugalommal igyekszik kihasználni, de nem gondol háborura. Ma csakis az a szándéka, hogy a mit nyert, azt a maga számára biztosítsa is, s hogy Khinában is vezérszerepet szerezzen magának. Egyelőre ugyan Anglia, Francziaország és az Egyesült-Államok piaczot találnak Khinában, de Japán azon van, hogy ezt az óriási birodalmat kereskedelmi tekintetben a maga számára foglalja le. És ez be is fog következni.

Nem lesz többé az európai hatalmaknak oly könnyű, mint néhány évvel ezelőtt Khinában hadat viselni s az ópium bevitelét ágyukkal biztosítani, mert lépten-nyomon Japán ellenállására találnának. A gazdasági harczot tehát gazdasági eszközökkel kell majd kivivni s Japán minden zaj nélkül készül erre. Oroszországgal azért folytatták még a háborut, hogy kivivják a maguk és Kelet-Ázsia függetlenségét s önállóságát; ezentúl az a jelmondatunk, hogy Kelet-Ázsia a keletázsiaiaké . Európa és Amerika elveszítette politikai fenhatóságát Kelet-Ázsia fölött, kérdés, hogy a gazdasági fölényüket megtudják-e Japánnal szemben védeni.