A „Mir” megszűnése Oroszországban

November 28-án czári ukáz jelent meg az orosz birodalomban, a mely elrendeli, hogy január elsejétől fogva az orosz paraszt Nagy-Oroszországban nincs többé falujához, annak földjéhez kötve, mehet, a hová akar, fizetheti az adóját, a hol akarja és a hogy tudja, vásárolhat földet, a hol akar és tud, - a mir megszünt.

II. Sándor czár ukáza óta, a mely a jobbágyságot megszüntette, ez a legfontosabb intézkedés az orosz paraszt, az oroszság lelkének és zömének gazdasági és társadalmi életében. A mirben negyvenöt év óta, a mikor a jobbágyság helyébe behozták, mint a régi szláv vagyonközösség feltámadásában, benne látták egy ideig az orosz földbirtok közössétételének a csíráját. Csakhamar belátták azonban a csalódásukat és akkor a moszkoviták, az orosz abszolút czárizmus rajongói kezdték hirdetni, hogy a mir az őserdő, a mely az ifjú, izmos orosz birodalmat a rothadó, oszlófélben levő Európa mellett virágzásra, hatalomra fogja juttatni. De csalódtak ők is és most a czárizmus szünteti meg ezt a csaknem ötvenéves intézményt.

A czárizmus most belátta, hogy a forradalmárok a parasztság közt azért értek el olyan sikereket, mert a nagy birtokok felosztásával kecsegtették a muzsikot, a ki épen olyan földéhez, mint a magyar paraszt. A forradalom magánföldbirtokot igért a parasztnak és a paraszt ezért a forradalom mellé állt. Most a kormány megszünteti a mirt, feloszlatja a földet a muzsik közt, a parasztbankok kölcsönt adnak neki, hogy megszaporíthassa: ezzel a nagy-oroszországi paraszt helyzete gyökeresen megváltozik.