Az amerikai válságot legtalálóbban jellemezte egy magyar pénzügyi tekintély, aki ugy nyilatkozott, hogy ez a válság a pénzügyi és gazdasági nagyzási hóbort válsága.

A több, mint egy év óta tartó amerikai válság Európától majdnem 500 millió korona aranyat vont el és ez az igazán nem kicsinyelhető összeg oly országban szolgált az aranytakaró meghosszabbítására, mely maga is 1 1/2 milliárd dollár, vagyis 7 1/2 milliárd korona, illetőleg az 1906 évi január 1-én létezett összes aranykészletének negyedrésze felett rendelkezik és ahol a fejenkénti pénzforgalom kvótája már 33.08 dollár – 154.40 koronát tesz ki, szemben a tiz év előtti 21.41 dollárral. 

A tulzásba vitt vállalkozási és üzérkedési szellem, melylyel az amerikai válság szoros összefüggésben volt, első sorban az Egyesült-Államok betéti bankjainál idézett elő katasztrófát, mely intézetek, mint az amerikai statisztika igazolja, a betevőknek óriási összeggel, kerek 12 1/4 milliárd dollárral – 61 1/4 milliárd koronával adósok.

Ebből a nemzeti bankok magánfeleknek 4 1/2 milliárd dollárral tartoztak és pánik idejében a megijedt hitelezők nagy tömegben jelennek meg e bankok korlátai előtt és viharosan követelik vissza készpénzüket. Ily esetekben szépen kiállított kötvények és egyéb papirok el nem háríthatják a bizalmi válságot.

Ezuttal az Egyesült-Államoknak reformra szorult 2600 nemzeti bankja az európai támogatást és segélyt vette igénybe és az európai mérvadó központi bankok – akarva, nem akarva, de inkább nem akarva – kénytelenek voltak segíteni és ennek következtében a készpénz és devizaállomány Európában tetemes csökkenést szenvedett.