Az oláh püspökök Apponyinál

A görög-keleti román püspöki kar küldöttséget menesztett Metianu metropolia vezetése alatt Apponyi Albert grófhoz, hogy átadja neki a tanítói fizetést rendező javaslat ellen intézett memorandumát. A küldöttség márczius 7-én délben járult a kultuszminiszter elé s Metianu metropolita a következő beszéddel nyujtotta át az emlékiratot Apponyinak:

Kegyelmes Uram, a kersztény egyházra sokoldalu hivatásában az a magasztos föladat is háramlik, hogy békét hirdessen, békét teremtsen és föntartsa a békét nevezetesen az államhatalom és az ország polgárai között. E hivatásnak megfelelően eljöttünk Exczellencziádhoz a görög-keleti román egyház képviseletében, hogy előterjeszszük sérelmeinket s kifejtsük, hogy a népiskolai tanítók fizetésrendezésére vonatkozó törvényjavaslat népünk egyházi és kulturális érdekeit érzékenyen érinti, sőt mélyen sérti. A midőn ezt Nagyméltóságodnak tudomására hozzuk, kérjük Exczellencziádat, kegyeskedjék a törvénytervezetben enyhiteni mindazokat a rendszabályokat, a melyek a felekezeti iskolát súlyosan fenyegetik s kegyeskedjék számba venni az ebben a memorendumunkban kifejtett szempontokat, a melyet van szerencsénk Nagyméltóságodnak tisztelettel átnyújtani.

Apponyi Albert gróf kultuszminiszter átvévén az emlékiratot, kijelentette, hogy kötelességének tartja gondos megfontolás tárgyává tenni a memorandum minden egyes pontját, de előre kijelenti, hogy aligha lesz abban a helyzetben, hogy azokat az intézkedéseket, a melyek az állami szempontok megvédésére föltétlenül szükségesek, lényegesen módosítva. A miniszter kérte azután a megjelent püspököket, hogy befolyásukat érvényesítsék abban az irányban, hogy a megokolatlan és épen egyházunknak és hitsorosaiknak ártalmas agitáczió megszünjék.


A román püspöki kar által szerkesztett memorandum tartalmát a következőkben ismertetjük:

A román püspökök azon való megütközésüknek adnak kifejezést, hogy az iskolafönntartó felekezeteknek, mint eddig szokásban volt, ezúttal nem adtak alkalmat arra, hogy egyházuk nevében elmondhassák véleményüket erről a nagyfontosságú javaslatról. Ez annál szükségesebb lett volna, mert a képviselőházi tárgyalásnál a politikai pártok számbeli aránya dönt. A memorandum föntartja mindazt, a mit a Berzeviczy-féle törvényjavaslat ellen 1904-ben hangoztatott.

A román püspöki kar is nagyon kivánatosnak tartja a népiskolai tanítók anyagi helyzetének javítását, de a tervbe vett fizetésemelést túlságos nagy ugrásnak tartja, a mely az iskolafentartók anyagi erejével nem áll arányban. Nem helyesli a memorandum a segédtanítók alkalmazására és díjazására vonatkozó intézkedéseket sem, mert ezek sértik az egyház autonóm jogait s anyagi erejét túlságos igénybe veszik. Az ötödéves pótlékot csak száz-száz koronában kellene megállapítani, olyanformán, hogy negyvenéves szolgálat után a korpótlék elérné a törzsfizetés nagyságát. A javaslatnak az a rendelkezése (8. szakasz), a mely szerint a tanító a természetben kiszolgált járandóság pénzbeli értékének kiszámításánál föllebbezhet a közigazgatási bizottsághoz majd még a közigazgatási biróságnál panaszt is tehet, sérti az egyház autonom jogait.

A javaslat 15. szakasza a felekezeti tanító személyes viszonyai tekintetében és a magyar nyelv tanítására vonatkozó kvalifikácziójára nézve olyan hatáskörrel ruházza föl a közigazgatási bizottságot, a minőre semmi körülmények között illetékes nem lehet. A törvényjavaslat 20. szakasza mélyen sérti a felekezeti hatóságnak tanterv és iskolakönyvek megállapítására vonatkozó autonóm jogát. A felekezeteknek a tanítók választására és végleges alkalmazására vonatkozó jogát is sérti a törvényjavaslat (21. szakasz). A törvényjavaslat bizonyos törvénykezési joggal ruházza föl a közigazgatási bizottságot; e fegyelmi rendszabályokkal a javaslat jelentékenyen korlátozza, sőt részben hatályon kívül helyezi a felekezet polgári jogait.

Minthogy államellenes cselekedetek büntetendő vétséget alkotnak, ez okon ily cselekedetek büntetendő vétséget alkotnak, ez okon ily cselekedetek elbirálását kizárólag a független biróságok hatáskörébe kell utalni s a tanítók fegyelmi hatósága ily esetben csak az illetékes biróság itélete alapján intézkedhetik, mert különben a napipolitika szenvedélyes áramlatai könnyen utat találhatnak az iskola belsejébe. Végül igazságtalannak és méltatlannak tartja a javaslat abbéli intézkedését (26. szakasz), a mely olyképen rendelkezik, hogy a tanító vétségéért meg lehessen büntetni az illető tanító egyházközségét.