Amerika császárja?

Grant Ulysszesz generálist, az éjszakamerikai Egyesült-Államok egykori elnökét (1869-1877) gyanusították azzal, hogy császárrá akarja kikiáltani magát. Ez a gyanusítás gátolta meg Grant-ot, a legnagyravágyóbb amerikai politikusok egyikét, hogy harmadszor is megválasztassa magát elnökké.

Az Unió alkotmánya ugyanis nem állapítja meg, hogy hányszor viselhető az elnöki méltóság, de mivel Washington (1789-1797) harmadszor nem fogadta el az elnökséget, annak folytán szabálylyá vált, hogy valaki egyfolytában legföljebb kétszer választható elnökké, a mire eddig hat eset (Washington, Jefferson, Madison, Monroe, Jackson, Grant) van az Egyesült-Államok történetében. Cleveland esete egyedüli a maga nevében, mert ő kétszer volt ugyan elnök 4-4 esztendeig. (1885-18889, 1893-1897), de nem egyfolytában. Ma az a regényes hír érkezik Amerikából, hogy ottan mozgalom indul meg azzal a czéllal, hogy Rooseveltet élete fogytáig való elnöknek válaszszák meg, s hogy megadják neki azt a jogot, hogy utódját kinevezze.

A mozgalom czéljait ismertető körlevélben kijelentik, hogy az amerikai demokraták nagy része, sőt talán nagy többsége elvesztette magába és a demokrácziai intézményekbe való bizalmát s a nép szeme Rooseveltre irányul, mint az Egyesült-Államok megváltójára, vezére és sorságnak intézőjére. Jóllehet épen úgy, mint annak idején Grantról, most Rooseveltről hiresztelik, hogy erősen autokratikus hajlandóságai vannak, azért mégis bizonyára senki sem fogja komolyan venni életfogytiglani elnökségének tervét.