|
Az osztrák trónbeszéd
Junius 19-én nyitotta meg az osztrák császár Bécsben az új osztrák paralmentet. - Egy új jelentőségteljes ülészsak kezdetén összegyűjtottem őket trónusom köré és szívesen üdvözlöm önöket. A választójog reformja, a mely a választójog gyakorlásában fönnállott minden előjog eltávolításával az összes állampolgárokat nagykorúsította és valamennyi részére a közügyek intézésében ugyanezt a befolyást biztosítja, azon a bizalmon alapszik, a melylyel én népeim államhűsége iránt viseltetem.
Az ujonnan megválasztott képviselőháznak különös feladata lesz az, hogy e bizalom jogosságát bebizonyítsa és meggyőzzön arról, hogy politikai jogalapok terjedelmes kibővítése karöltve jár az állam politikai erőinek tömörülésével és megnövekedésével. Mert a rendezésben és intézkedésben való közreműködés joga egyben a felelősségben való osztozkodás kötelességeit is megállapítja. Ép ezért elvárom, hogy az általános választójog alapján létrejött népképviselet, a melyet az állam iránt tartozó kötelességek tudata tölt el, kész lesz kormányommal egyetemben az állam létföltételeinek kielégítéséről gondoskodni és a haza javára gyümölcsöző munkát végezni. A trónbeszéd azután rámutat elsősorban a költésgvetés megszavazásának és a házszabályok megfelelő átalakításának a szükségére. Majd felsorolja ama feladatokat, a melyek törvényes elintézésre várnak. A császár utalt arra is, hogy a világbéke érdekében a legjobb viszonyban él a monarchia az összes külállamokkal. De, sajnos, ez a kedvező passzus így folytatódik:
Minden körülmény közt az lesz a vezető gondolat, hogy az évszázados közös sors által megszentelt és a pragmatika szankczió által összefűzött és bevált két állam közötti politikai köteléket sértetlenül tartjuk fenn a későbbi nemzedékek számára. Épen azért gazdasági szempontból is a két államnak biztosított autonóm jogok sérelme nélkül el kell kerülnünk minden oly meglazulást e viszonyban, a mely esetleg a jövőben a pragmatika közössége szempontjából aggályosnak tünhetik föl.
A folyó tárgyalások eredményének megfelelően a javaslatok önök elé fognak terjesztetni. Ha azonban a monarchia a jövőben is be akarja tölteni azt a szerepet, a melyet mint a világbéke támasza birt, a védelmi eszközök kifejlesztésének nem szabad tovább nyugodni. A fegyveres erő legfontosabb védelme a közös termelésnek és a béke legjobb eszköze és őre. A védelmi erő tökéletesítése már csak azért is közös érdeke az összes nemzeteknek és néptörzseknek. Összefüggésben a védelmi erő elkerülhetetlen ül szükséges növelésével, a kormány gondot fog fordítani arra, hogy az általános védkötelezettség hadserege összhangzásban álljon a lakosság szükségletével.
Ebből a szempontból tervbe vétetett a honvédelmi kötelezettség teljesítése közben egy újabb könnyítés: a védkötelezettek ínséges családjainak állami támogatása, úgyszintén a mezőgazdasági és ipari munkások érdekeinek szemmeltartása a katonai szükségletek bizosításánál. Másrészről bizton elvárom, hogy a Reichsrath nagy felelősségének tudatában közre fog működni abban, hogy haderőnket a népjólét keretén belül az elkerülhetetlen szükségleteknek megfelelő módon fogja emelni. A császár azzal fejezte be szavait, hogy életét továbbra is népei és hazája boldogulásának akarja szentelni. Ezzel a trónbeszéddel, a mely az osztrák politikusokra, párkülönbség nélkül, mély hatást tett, megnyílt az osztrák népparlament munkásságának korszaka. A Reichsrath tagjai a trónbeszédet élénk helyesléssel fogadták. Főleg a közigazgatási szolgálat egyszerűsítése és gyorsítása, az aggkor- és rokkantbiztosítási javaslatok, a munkásvédelmi javaslatok, úgyszintén az ipar és mezőgazdaság fejlesztésére irányuló javaslatok és mezőgazdaság fejlesztésére irányuló javaslatok és munkálatok bejelentése keltett nagy tetszést. A Reichsrath tagjai nagy lelkesedéssel fogadták a trónbeszédnek a vasutak államosítására, a népiskolák valláserkölcsi jellegének megőrzésére, valamint a pragmatikai közösség fentartására vonatkozó részeit. A trónbeszéd láthatólag igen jó benyomást tett. Ő Felségét megjelenésekor, valamint távozásakor lelkesen éltették. A trónbeszédnek ama részei, a melyek a közös intézmények változatlan föntartását és a véderő fejlesztésének szükségességét hangsulyozták, a magyar politikusok körében nagy megütközést és nyugtalanságot keltettek. Ennek visszhangja is támadt a függetlenségi párt junius 20-án tartott értekezletén. |