A választójog és a házszabályrevizió

A képviselőház megnyitó ülésének közeledtével egyre élénkebb lesz a függetlenségi párt klubja, s esténkint mint több és több képviselő gyűl össze, hogy megvitassa a politika napi eseményeit. Így 27-én este is eleven volt az élet a pártkörben, s a rendes politikai társalgást élénkebbé tette, hogy megjelent ma először a nyári szünet óta Justh Gyula, a képviselőház elnöke, később pedig Apponyi Albert gróf kultuszminiszter és Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter is.

Szó esett első sorban a szocziálisták október tizediki munkaszünetéről, s ezzel kapcsoaltban az általános választói jogról. A párt legtöbb tagját aggodalomba ejti az általános választó reform a nemzetiségiek miatt. Így többen azt vitatták, hogy a titkos választás szaporítani fogja a nemzetiségi szavazókat, s ha bizonyos föltételekhez nem kötik a választójogot, akkor a nemzetiségiek igen nagy többségben kerülhetnek be a Házba, s erősen megbéníthatják a parlament munkaképességét.

A vitatkozás során a párt tagjai különösen azt a meggyőződésüket hangoztatták, hogy a választókerületek új beosztása föltétlenül szükséges, mert csak az új kerületi beosztással lehet a nemzetiségiekkel szemközt sikerrel védekezni. Fölmerült az az eszme, hogy a kerületeket sugáralakban kell beosztani: minden kerület középpontja ugyanis Budapest lenne, s innen ágaznék el minden választókerület az ország határáig, a sugarak minden kerületet szelnek, s így a magyarság minden kerületben dominálna.