Vidéki labdarugó-sportunk

A magyar footballsport a jövő hó folyamán ünnepli fennállásának tízedik évfordulóját. Február 5-én a Magyar Labdarugók Szövetsége 1907. évi rendes közgyűlése keretében halljuk majd e szorgalmas esztendők történetét és a legnépszerűbb sport rövid, de dicsőséges multjának méltatását. És a M.L.Sz. vezetősége helyes érzékkel ezen nagy napot arra választotta ki, hogy a football-sport és annak derék munkásai iránti háláját a bajnoki érmek kiosztásával lerójja.

De mégse: Örömünk nem teljes, ha tekintetünket a vidéki labdarugó-sport ügye felé fordítjuk. A főváros területén hatalmasan fellendült ez a sport; a vidéken ellenben hiába keressük a virágzás szimptomáit.

Előbb Pozsony, majd Komárom város sportférfiai közt akadtak apostolai e szép sportnak. Később egynehány más város Sopron, Győr, Kaposvár stb. fáradoztak a labdarúgás meghonosításán. Öt-hat év előtt nyaranta élénk football-élet volt e városokban. Fővárosi csapatok hol itt, hol ott mérkőztek vidéki egyletekkel. Kisérleteztünk a propaganda-mérkőzésekkel is. Ki ne emlékeznék a B.T.C. egri nagy mérkőzésére. És az eredmény mégis: semmi. 1902. év őszén a Magyar Football-Club és a Tisztviselők Labdarugó Egylete Czegléden rendezett egy közös propaganda mérkőzést, amelynél nagyobb sikerű tán nem is volt az elmult 10 esztendőben? Este a kaszinó bankettjén a pestiek győzedelmet ünnepeltek. Azt hitték, hogy meghódítottak a magyar footballsportnak egy gazdag és lelkes magyar várost. Fájdalom: csak egyszer volt football mérkőzés Czegléden.

Haladást és fejlődést alig láttunk, jóllehet egyik-másik város, áldozatot és fáradtságot nem kímélve, dolgozott a football-sport felvirágoztatásán. Pozsony szab. kir. város gyönyörű vándordíjat ajánlott fel a Pozsonyi Torna Egyesületnek. A P.T.E. megalkotta e vándordíj szabályait, de az ő csapatán kívül más vidéki csapat nem játszott jelentősebb szerepet e díjmérkőzésekben.

Azután szerencsét próbáltak vidéki csapatoknak a fővárosban tartandó mérkőzéseivel. Komárom, Kaposvár, Pozsony több ízben szerepeltek a budapesti gyepen; alig csodálható, hogy a fővárosiak rendszerint győztek. De ennél nagyobb baj volt az, hogy a fő városi egyletek nem viszonozták minden esetben a vidék látogatását.

Az 1901-ben megalakult Magyar Labdarugók Szövetsége működésének első napjától kezdve foglalkozott a vidéki labdarugó-sport ápolásával és támogatásával is. Minden mozgalmat, akárhol indult is meg, lelkesen pártolt.

A Szövetséget át kell, hogy hassa azon tudat, hogy a vidéki labdarugó-sportot az eddiginél intenzívebb módon kell istápolnia. A kezdőlépések, az uj rendszabályokban vannak lefektetve és a kerületi bajnokságok kiírásával a Szövetség terveinek megvalósításába fog.

Véleményünk, hogy a vidéki labdarugó-sport felvirágoztatását mindenféle eszközzel elő kell mozdítani. Legfontosabb reform, hogy az M.L.Sz. intézőbizottságának egy-két tagja kizárólag a vidéki footballügyek tanulmányozásával és intézésével bízassék meg. Okvetlen üdvös hatást reménylünk attól, ha vidéki egyleteink tudják és névszerint is ismerik azokat a funkczionáriusokat, akik az őket érdeklődő minden ügyeket intézik.

Szép eredményeket lehetne várni attól, ha ismét felkarolnák azt az egy ízben már megpendített eszmét, hogy a footballsport nyári szünete alatt egy-egy szövetségi tisztviselő vezetésével a fővárosi csapatok vidéki városokban u. n. propaganda-mérkőzéseket játszanának. Csekély anyagi áldozat és a szövetségnek erkölcsi és amennyiben lehetséges anyagi támogatása mellett rendezett mérkőzések és az azzal kapcsolatosan tartandó felolvasások, okvetlenül kell, hogy felrázzák a vidéki közönséget e sport iránt tanusított közömbös magatartásából.

Kísérletet lehetne tenni avval is, hogy az első és második osztályu csapatok közötti osztályozó mérkőzések ne itt a fővárosban tartassanak meg, hanem – évente ugy is csak két ilyen mérkőzés van, - e mérkőzések színhelyéül a Szövetség jelöljön meg vidéki városokat. Ezáltal nemcsak az érnök el, hogy a vidéken is teljesen szabályszerű játékterek keletkeznének, hanem olyan impulzust adhatunk majd a vidéki sporttörekvéseknek, a mely nem engedi meg többé e törekvés lankadását.

A kerületi bajnokságok rendezése kemény dió. Ezt el kell ismernünk. De itt is lehetne olyan módozatokat találni, a melyek ezt az ügyet előre és biztos siker felé viszik.