Budapesti Korcsolyázó Egylet nemzetközi meetingje

1907. jan. 24.

A Budapesti Korcsolyázó Egylet helyesen megválasztott dátumával gyönyörű meetinget biztosított. A két nappal előbb megtartott bécsi világbajnokság legjobbjai adtak egymásnak találkozót Budapesten.

A nemzetközi műversenyen Salchow ötszörös világbajnok, Thorén, az ifjabb svéd gárda legjobbja, norvég Löhrdahl, ki a gyorskorcsolyázó versenyeken is szép szerepet játszott és a berlini Gordan vett részt, magyar bajnokunkat, ifj. Urbáryt, betegsége akadályozta, hogy a versenyen részt vegyen. Urbáry különben tavaly, a davosi versenyeken, a fentemlítettekkel találkozott siker nélkül.

A verseny páros-versenyben a most oly nagy formában lévő Burger Hübler pár, - kik idén e nemű versenyekben még veretlenek, - mutatták be művészetüket.

A verseny győztese természetesen Salchow lett, az ő iskolafigurái tökéletesek és ebben verhetetlen: bámulatos flegmával és nagy energiával dolgozik. Szabadon választott gyakorlatait dr. Földváry Tibor ekként jellemezte: bámulatos rutin és preczizitás, de rithmus nincs munkájában.

Szépen szerepelt honfitársa és tanítványa, Thorén, az ő munkája elüt mesterétől, ami főleg testalkatának tudható be; a magas, nyulánk, szép arczu svéd különösen merész ugrásaival, gyors fordulataival tűnt ki; szebben sikerült „Paulsen” és „hold” ugrást még nem láttunk. Felső testtartása azonban nem helyes, mert nem teszi meg a lábmunkának megfelelő mozgást. Iskolagyakorlatait nagy méretek jellemzik, szembeötlő itt az említett hibája.

Löhrdal jobb mű-, mint gyorskorcsolyázó, de itt is másodklasszis; e társaság nagyon előkelő volt neki.

A nálunk már többször szerepelt Gordan, ki a világ összes műkorcsolyázó versenyein részt vesz és utolsó, itt is a megérdemelt utolsó helyre került. Róla azonban jót is mondhatunk, hogy szorgalmas tréningje folytán szebben dolgozott, mint ahogy eddig láttuk. A Burger–Hübler-pár korcsolyázásában gyönyörködtünk. Kronberger Lily k. a. pedig konkurrens nélkül a hölgy műversenyben egyedül indult.

A gyorskorcsolyázó-versenyek nemzetközi jellegét az öreg Schilling, ki már évek óta biztos vendége a korcsolya versenyeinknek, Bécsből és Lördahl (Krisztiánia) szereplése adta meg.

Lördahl, ki az 1905-ki világbajnokság 500-mt.-es versenyét megnyerte, csak rövid versenyeken szerepel kitűnő sprinterjeinkkel szemben, kevés sikerrel. Schillinget már rég ismerjük; kevés jobb hosszutáv-menő van nálánál. Az 5000 m. verseny könnyű zsákmánya lett (9:48), 500 és 1500 m.-es versenyben azonban Manno, ki azóta már az 1907-ik évi korcsolyázó bajnokunk, legyőzte. Manno, ki már Bécsben is megmutatta, hogy rövid versenyeken a most versenyzők közt különálló klasszis, e meetingen is bebizonyította azt 500 m.-es ideje 49 1/4 kitűnő; 1500 méterben legtöbbet az mond, hogy 2 mp.-el verte Schillinget. A többi magyar versenyzőről kevés jót mondhatjuk, alig ütik meg a másod klasszist. Péczelinek szép az 500 m-es ideje (50 2/3). A többi számban azonban nagyon alárendelt szerepet játszott. Levitzky is csak 500 m.re mutatott jobb formát. Schick 500 méterben a tőle megszokott szívóssággal küzdött, ideje azonban gyenge.

Meglepetéssel végződött a másodosztályu 1500 méteres verseny, melyet Halmai nyert meg Haraszti-val szemben. Halmai e versenyében megmutatta, hogy komoly tréninggel e sportnemben is számottevő ellenfél.

Juniorok közül a győztes Virág Zoltánon kívül Vadas, Pachinger, Éder, Barunyk árultak el talentumot.