Ügyetlen leányok iskolája

A nagyteremnek két ajtaja van s midőn a leányok hosszu menete az egyik ajtón átvonul, mindegyik leány kecsesen megfordul és mély bókot csinál a terem közepén álló tanítónő felé, aki kritikus szemekkel ügyel tanítványainak minden mozdulatára.

Midőn a második ajtóhoz érnek a lányok, egy másik hölgy előtt szintoly mélyen meg kell hajolniok. Londoni iskola ez, hova olyan előkelő lányok járnak, a kiket a legközelebbi szezonban mutatnak be az udvarnál és a társaság előtt.

A felsőbb leányiskolák legmagasabb osztályában az utolsó pár hét idején tartják ezt a tanfolyamot s az illemtanárnőnek igen sokszor nehéz munkájuk van a 16-17 év körül levő lánykákkal.

A folytonos torna ügyessé, de egyuttal erőssé teszi őket s nagyon gyakran hiányzik belőlük a nőies gráczia, melyre pedig a társaságban okvetlenül szükségük van.

Nemcsak bókolni kell megtanulniok, hanem azt is, hogy hogyan kell keresztülmenniök egy termen a nélkül, hogy a szokatlan levegő okozta zavarukat ügyetlen és szögletes mozdulatokkal el ne árulják.

Le kell szokniok az iskoláslányos kézszorításokról, hogy a kit üdvözölnek, fájdalmában föl ne kiáltson. Szóval rutint kell elsajátítaniok minden társaságbeli érintkezést illetőleg s e nem kis feladatnak arra hivatott tanítónők fáradságos és gondos vezetése mellett képesek csak megfelelni.

Ezek az iskolák csak ujabb keletűek Angliában s az atlétika tulkapásainak hatása alatt jöttek divatba. Az egyik híres londoni illemtanárnő tanítványainak ügyességét egyrészt a labdajátékkal, másrészt legyezőgyakorlatokkal igyekszik fejleszteni s már eddig is fényes eredményt ért el.

A labdajáték a lányokat ügyessé, mozdulataikat hajlékonynyá, tekintetüket biztossá teszi, a legyezőgyakorlatok kíséretében pedig a pózok egész sorozatát végezteti a tanítónő, afféle menuette-figurákat, melyek az eleganczia fejlesztésére valók.