Kis gazda rovat

A fametsző-olló alkalmazása

A közönséges fametsző-ollót a magasabban fekvő ágak nyesésére is sikeresen lehet használni, ha azt olyanformán, mint a mellékelt ábra feltünteti, rúdra erősítjük.

A hol nagyobb a gyümölcsfaállomány, ott külön eszközt használnak e czélra, de néhány fánál ez fölösleges költség volna, mert a rúdra kötött olló is megteszi. Különben is az ügyes gazda egy eszközt mentől több czélra tud használni. 


A gabona megdőlése ellen

A május végi bő eső után már látni itt-ott dőlt buzákat.
Most már ez ellen nincs módunkban semmit sem tenni. Mert a divatos mód, a sarlózás és hengerezés már idejüket multák.

Az előrelátó védekezésnek korábban kell végeztetnie.
Ilyenek: kövér földekben a foszfátozás a vetéskor. A foszfátok erősebbé teszik a szalmát. Április hónapban a hengerezés vagy sarlózás. Leggyökeresebb eljárás lenne oly buzafajtákat mesterséges keresztezés útján előállítani, a melyeknek erős gyökfejük és kurta, vastag szalmájuk van. A külföldi buzafajta tenyésztők ez irányban dolgoznak is.

Mi azonban ezeknek hasznát alig vehetjük, mert a külföldi buzafajták többnyire nem télállók és sikér szegények. Nekünk magunknak kell a bánáti buzát kereszteznünk és oly ivadékra törekednünk kiválasztás útján, a melyek a vastag erős szalma mellett oly minőségű szemet teremnek, mint a minő a magyar buza. 


A dinnye termesztéséről

A dinnye a mélytalaju porhanyós, könnyű, homokos, friss erőben levő, televénydús földet szereti.
Finom, szálas gyökereivel csak a porhanyós földben terjedhet. Földjét még a fagy beállta előtt kell elkészíteni és tavaszszal a jó érett trágyát vagy egyenletesen aláássuk, vagy pedig fészekben helyezzük el.


Az ágyások elkészítése után barázdába vagy fészekbe 8-10 szemet rakunk és egy ujjnyi vastagságban porhanyós földdel betakarjuk. Meleg időjárás mellett a mag 10-12 nap alatt kikel és akkor megritkítjuk, úgy hogy egy fészekben 3-4 szálnál több ne legyen.

A ki nem kelt, vagy bármi ok miatt elpusztult palántákat újabb vetés által pótolhatjuk egész május hónapban és gyakran a későbbi vetés jobban sikerül, mint a korai. A gyomlálást és kapálást nem szabad elhanyagolni és folytatni kell mindaddig míg az inda a fészek kerületét be nem árnyékolja. 

Ügyelnünk kell az úgynevezett kezelésre is, melyet úgy hajtunk végre, hogy a szik levelein kívül kifejlődő két másik levél közepéből jövő szívhajtást kicsipkedjük. Ennek czélja, hogy oldalhajtások, azaz a gyümölcsindák minél gyorsabban fejlődjenek. Minden fészekben csak a legszebb palántákat hagyjuk meg és a feleslegessel pótoljuk az esetleges hiányt. 


A pulyka a legelőn

A jókor költött pulykák julius és augusztus hónapban már eléggé kifejlődtek és a legelőre is kihajthatók. Ez kettős haszonnal jár a gazdára: nem kell a pulykákat otthon etetni, a legelésző pulykák pedig rengeteg káros rovart és álczát pusztítanak el.

Ezenkívül még nemcsak a tarlón található gabonaszemeket szedegetik fel, hanem a dudvák magvait is felcsipegetvén, hozzájárulnak a szántóföldek tisztításához. Ha a tarlókon már sertés konda, vagy birkanyáj legelészett, akkor a baromfiak természetesen kevesebb élelmet találhatnak s ezért még külön is meg kell etetnünk őket.

Ha a szántóföldek a falutól, vagy majorságtól nagyon messzire vannak, akkor legjobb a pulykákat kint hálatni. Néhány czöveket leverünk a földbe, ellátjuk ülőrudakkal, szalma, gyékény vagy polyvafedelet teszünk rá fészerszerűen és kész a pulykák éjjeli menedékhelye. Ivóvízről természetesen szintén gondoskodni kell.

A kinek úgynevezett vándor-ólja van, az ezekben szállíthatja a pulykákat tarlóról-tarlóra. Így rengeteg nagy területet legeltethet végig késő őszig, a meddig a pulykák a szabadban maradhatnak. 

A fiatal pulykákat is a szabadban lehet hagyni egész a hó leestéig, mert ha a himlőzésen túl vannak, a zord hideg őszi napokat éppen úgy kibirják, mint az öregek. Sőt még jobban is fejlődnek a szabad levegőn, mert többet mozoghatnak s táplálékuk is változatosabb. A jól fejlődött pulykákat pedig mindig könnyebben hízlaljuk és jobban értékesíthetjük, mint a fejlődésben visszamaradtakat.