|
A reakcziós duma
Másfél esztendő alatt kétszer kergette szét czári ukáz az orosz birodalmi dumát, míg végre most a harmadik választáson az új választási törvény által elérte fő czélját: sikerült neki egy reakczionárius konzervatív többséget összehozni. A második duma föloszlatása után senki se hitte volna, hogy emellett az ellenzéki szellem mellett a harmadik választási eljárás ilyen eredménynyel végződjék. A junius 16-án kibocsátott új választási törvény akép volt ugyan megalkotva, hogy a kormány számíthatott erre az eredményre, de azért még sem lehetett biztos győzelmében és az új törvény hatása alatt lesujtott ellenzék mégis remélhette, hogy a reakczió ezuttal még nem fog teljes diadalt aratni. Hogy ez nem így történt, annak oka nem egyedül az új választási törvényben keresendő, a mely egész néprétegeket s mi több egész ország részeket kizárt a választói jog gyakorlásából, hanem egyéb mellékkörülményekben is, a melyek mind közreműködnek abban, hogy az új duma egészen a czárizmus szolgálatára alkottassék. Ilyen mellékkörülmények voltak azok a kormányrendeletek és a választási törvény végrehajtására vonatkozó határozmányok, melyek arra szolgáltak, hogy a kormány ellenségeit, a képviseletből kizárja. Különösen a parasztság ellen irányult a kormány működésének egész éle. Ez az elem, a mely az orosz nép kilencztizedrészét alkotja, még az első dumaválasztó törvénynek, a mely meglehetősen demokratikus szellemtől volt áthatva, kiváltságolt dédelgetett kedvencze volt. Az autokráczia ugyanis azt hitte, hogy az alkotmányos kormányzás első következménye az lesz, hogy a nagybirtokos osztály, szövetkezve a városok intelligencziájával, a czári hatalom egy részét magához fogja ragadni. Miért is ennek ellensulyozására az értelmetlen parasztságra akart támaszkodni s ennek kedvezett a választásokon és a parlamentben.
Evégből még a második dumaválasztásokon is a harmadik osztály, vagyis a parasztok, a kézművesek és munkások választóinak száma 2535, míg a földbirtokosoké csak 1965 volt. Midőn azonban a kormány azt tapasztalta, hogy a parasztképviselők a dumában „megbizhatatlanok” s hogy azoknak vezetését vele szemben mások ragadták kezükbe, köpenyt fordított s az új válsztási törvényt úgy alkotta meg, hogy ezeket a megbizhatatlan elemeket a dumától lehetőleg távol tartsa. Az új választási törvény értelmében a parasztválasztók választóinak száma 2535-ről 1147-re olvadt alá. Ilyen körülmények közt az egész orosz nép teljesen kiábrándult alkotmányos álmaiból és közönyösség, fásulttá lett a közügyek s így a választások iránt is. Az első foku választások alkalmával több helyen megtörtént, hogy egész községek távol maradtak a szavazó urnáktól s a munkásokat csaknem erőszakkal kellett hajtani a szavazásra. Mirevaló ez az egész komédia, mondották a választásra fölhivottak, hisz ha olyan dumát választunk, a mely a kormánynak mindenben nem engedelmeskedik, ugy is feloszlatják. Igy történt, hogy az ellenzék kisebbségbe jutott és Sztolipinnek olyan többsége van, a mely kész alkotmányos eszköze lesz az orosz kamarilla akaratának. |