A géppuska

Sokat lehetett olvasni az utóbbi években egy uj fegyverről, melyet mitrailleuse-nek, golyószórónak is, de helyesen géppuskának neveznek. Más a golyószóró és más a géppuska. Előbbit a francziák használták 1870/71-ben és ez nem vált be. Több egymás mellé helyezett csőből állott, melyek mindegyikébe egy töltény jutott s ezeket egyszerre lehetett elsütni.

A géppuska ellenben egy csőből áll, melybe a hátralökés folytán magától működő töltőszerkezet egymásután nagy gyorsasággal tölti a szalagra erősített töltényeket.
Ilyen géppuska már a legtöbb modern hadseregnél rendszeresítve van. Utoljára a boer-angol és a japán-orosz háboruban sűrűn, valamint az orosz forradalmi harczokban nagyon beváltak, rettenetes pusztításokat műveltek.

Nálunk a királyi lovasiskolában és egy pár lovas-ezrednél kisérleteznek egy ilyennel, amely Maxim-Nordenfeldt-rendszerű, 8 mm-es Mannlicher-töltényre van berendezve, melyből perczenként 360 darabot képes az ellenségre zuditani. Gépies, ütemes puffogása nagyon ront a harcz poétikus, rendszertelen lármáján. Hatása pedig egy 50 emberből álló gyalogos szakaszét helyettesíti. Kezeléséhez egy, a tölténykezelésben szintén egy ember szükséges.