A greenwichi csillagvizsgáló kihelyezése

Nem régiben „A légkör befolyása a csillagászati észlelésekre” czím alatt  szóba hoztuk, hogy a légkör tisztátalanságai a modern csillagvizsgálókat lassankint száműzik a nagyvárosok közeléből.

E czikk megirása után nemsokára érdekes hir járta be a napi sajtót és az időszaki folyóiratokat (Lásd. pl. La Naature 1759. szám), mely ennek lehető legfényesebb igazolását adja, de a mely magában véve is megérdemli, hogy e helyen tudomást vegyünk róla. Nem kisebb dologról van ugyanis szó, mint a világ egyik legklasszikusabb tudományos intézetének, a greenwichi csillagvizsgálónak kihelyezéséről.

A dolog ugyan még nincs végleg eldöntve, de az imént ismételt állításnak már maga az is figyelemreméltó bizonyítéka, hogy az illetékes körök egész komolyan kénytelenek az áthelyezés kérdésével foglalkozni. A főok, mely őket erre készteti az, hogy a London County Council (az angol főváros törvényhatósága), mely fejébe vette, hogy ezentúl házilag fogja előállítani villamos áramszükségletét, a híres obszervatórium közelében épitette fel hatalmas áramfejlesztő telepét, mely a közszükségleteken kívül jelentékeny magánfogyasztásra is dolgozik.

Könnyű elképzelni, hogy egy ily óriási telep kéményei mily nagy mennyiségben ontják a füstöt és a meleg légáramokat s a mellett a gépek járása is állandó rengésben tartja a talajt, a mi több műszert szintén érzékenyen befolyásol. Az áthelyezést, a helyhez fűződő hagoymányokon kívül, a miknek tisztelete nagyon is vérében van az angol népnek, különösen fájdalmassá teszi nekik az a körülmény, hogy napjainkban az angolok már igen közel voltak ahhoz, hogy világszerte az ő (grenwichi) délkörüket fogadtassák el alapdélkör gyanánt.

A most felmerült viszonyok mellett erről már aligha lehet szó, még ha sikerülne is a nehézségeket legyőzni és az intézetet a régi helyén meghagyni. A hagyomány hiába állna a kérlelhetetlen fejlődés útjába, csak pillanatnyilag tartóztathatja fel. Nem is lehet kizárólag a szóbanforgó villamtelepet okolni, a mint nem lehet mondani, hogy az utolsó csepp az, a mely poharat végre megtölti.