Az ember azt hihetné, hogy olyan gépre, a mely a szivart helyettünk elszivja, nincs szükség, miután ezt a kellemes munkát magunk is szivesen elvégezzük.

Csakhogy ez a gép arra szolgál, hogy a különböző dohányfajokat a szivargyártás szempontjából kipróbálja és azokat a fajokat, amelyekből készült szivarok ferdén égnek, vagy más kellemetlen tulajdonságokkal birnak, a szivargyártásból kivonja.

Egy jó minőségű szivarnak különböző részei: a töltelék, a takaró és a födő-levél olyan dohányfajokból készülnek, melyeknek elégési időtartama ugyanaz. Az a szivar, amelynek belső része például hamarabb ég el, mint a külső burka, használhatatlan. Épenugy élvezhetetlen az a szivar is, amelynek takarója gyorsabban ég el, mint a belső része.

Ez nem azért történik, mintha a felhasznált dohány rossz minőségü lenne, hanem aért, mert a különböző részekhez használt dohányfajok nincsenek egymáshoz hangolva. A gép épen arra szolgál, hogy kipróbálja, mely dohányfajok illenek leginkább egymáshoz. A szivarszivó gép müködését mai számunkban közölt képünkben mutatjuk be.

A szivarokat (képünkün négyet) üvegszipkákba teszik, amelyek egy szivókészülékkel vannak kapcsolatban és ez egyenletes gyorsasággal mintegy fél óra alatt szivja el a szivarokat. A füstöt üvegedénybe vezetik, ugy, hogy szinét, mennyiségét kényelmesen megvizsgálhassák.

Ilyenformán határozzák aztán meg, milyen fajtáju dohánylevelet lehet bizonyos szivarfajok burkolata gyanánt használni. A füst alkotórészeit megvizsgálva pedig megállapíthatják a szivar nikotin tartalmát is.

Másik képünk a gép által elszivott szivarok csutkáit ábrázolja, amelyekböl a szakértő pontosan megitélheti a szivarok minőségét.