A Magyar Athlétikai Club működése (1899-1900)

Tavaszi sporttevékenységünk keretében előtérbe lép a football gyakorlása, oly sportágé, melynek művelésében multunkat nem oldhatjuk fel a mulasztás vádjától. Az a körülmény, hogy a jelenlegi hazai sportéletünkben legnépszerübb testedző sport bevezetését más köröknek engedtük volt át, oly fölényt biztosított számukra, melyet ellensulyozni egy-két saison működése gyengének bizonyult.

Sportbeli tevékenységünk sokoldalusága meg alig engedte meg, hogy figyelmünket egy irányban összpontosítsuk s ezzel kapcsolatban a football gyakorlatára tekintetbe jövő erőink másoldalú igénybevétele, mely állandó csapat szervezését meghiusította, továbbá egy alkalmas gyakorlóhely hiánya mindmegannyi körülmény, mely legjobb intencziónkat e téren ellensulyozta. Jövő tevékenységünknek kell, hogy egyik legfontosabb feladatát képezze: tervszerű munkával oda törekedni, hogy a football terén is hozzá méltó pozicziót foglaljon el clubunk.

A mint az elmult években, ugy az idén is és pedig az eddigieknél nagyobb arányokban vett részt clubunk idegen versenyekben.

A vívás terén szövetséges egyesületeivel karöltve rendezte a *Magyar Atletikai Szövetség* első országos kard- és tőr-bajnokságát. Mindkét fegyvernemben clubunk tagjáé lett a győzelem. Mészáros Ervin a törvivás, dr. Porteleky László a kardvívás első magyar bajnoka. Az aradi és a pécsi vívóakadémia, a nagybecskereki országos vívó-verseny, mely alkalommal Mészáros Ervin nyeri meg clubunk részére a torontáli vándordíjat, vívótevékenységünk eredményes mozzanatai.

Örvendetes fellendülést tett a tavasz folyamán athletikai életünk. Első sikeréről a cross-country alkalmából már beszámoltunk. Athletáink a helyi versenyeken kivül ismételten eredménynyel szerepelnek Bécsben, a hol Koppán Pál Alsó-Ausztria 200 méteres sikfutó bajnoka czímet nyeri.

Az évekre visszaterjedő sportbarátságunkból kifolyólag fölkeressük az *Athletic Club Sparta* prágai versenyét. E korszakba esik a magyar-óvári athletikai verseny fölkeresése is. Mindkét helyen eredményesen szerepeltünk. Tavaszi viadalunkon a folyó évre a club birtoklásába jut a Gerenday-vándordíj, országos és club-rekord javítás szorgalmas sporttevékenységünk bizonyítéka.

Nyári sporttevékenységünk legkiválóbb mozzanatát a párisi nemzetközi kiállítási versenyeken való részvételünk tette.

Az 1896-ban föltámasztott olympiai versenyek folytatását képezte e világverseny. Az 1899. év végével megalakult az *Országos Olympiai Bizottság*, melynek szervezésében és munkálataiban clubunknak kiváló része jutott. 


A párisi versenyek a vívó-versenynyel vették kezdetüket. A kardversenyben résztvett: Iványi Gyula, juryban dr. Krasznay Ferencz alelnökünk s dr. Hámory László tagtársunk buzgólkodott.

Küzdelmes szerepe jutott ott a magyar vívóknak, mint a jury magyar tagjainak. Elementáris erővel nyilatkozott meg a franczia chauvinizmus. S hogy ennek daczára kitünő vívónknak az ötödik helyet elérni sikerült, ez a fenti körülmény figyelembe vételével kiváló elismerésre kell hogy találjon.

Az athletikai versenyekre clubunk tagjai sorából az itteni próbaverseny eredményei alapján Koppán Pál és Kauser Jakab küldetett ki. A juryben magyar részről e sorok írója, mint az *Országos Olympiai Bizottság* titkára szerepelt. A világ vezető sport nemzetei: az amerikai és angol legkiválóbb erőik tömegével vettek részt a párisi viadalokon.

Fejlett sportéletük fényes eredményeit jegyzik fel e világversenyek. Hogy hazai sportunknak, s ennek keretében clubunknak elismerésére méltó hely jutott e vetélkedések során, megelégedéssel tölthet el mindnyájunkat. Koppán Pál a negyedangolmérföldes sikfutási s távolugrási handicapban győztes, Kauser Jakab a rudugrási térelőny versenyt nyeri.

S e sporteredmények mellett nem kicsinylendő az a morális hatása sem, melyet e versenyeken kifejtett tevékenységünkkel ugy kifelé, mint idehaza elértünk. A messze külföld is mint hazai sportéletünk vezetőit méltányolta, idehaza pedig elismeréssel adóztak önzetlen tevékenységünknek még oly körök is, melyek clubunk működését a hazai sportélet közös feladatának megvalósításában különben skepszissel kisérik.

A lawntennis terén kiváló dicsőséget szerzett clubunknak Yolland Arthur, ki a Budapesti Lawn Tennis-Egyesület idei versenyén ujra megnyerte Magyarország lawntennis bajnoka czímét. Az uszósportban Gräfl Károly személyében nyertünk kiváló erőt, a ki a siófoki versenyen Magyarország egy angol mérföldes uszóbajnokságát nyeri s az Anna-díjverseny győztese lesz.

Evezőseink fénynapja a szegedi regatta volt. Négyszeres győzelem jelzi ottani szereplésük eredményét.

A kerékpározás terén stagnáczió állt be clubunkban épen ugy, mint azonkivül a magyar sportéletben.


Augusztusban folyt le ottani clubházunk alapítása évfordulója alkalmából balatonföldvári versenyeink sorozata. E sportünnepélyeink ez évben is a rögtönzés jellegét viselik magukon. Sikeres keresztülvitelükre ugy sport szempontjából, mint külső rendezésük ügyében csak ugy számíthatunk s csak felelhetünk meg ottani clubházunk megalapitóinak : gróf Széchényi Imre alelnök és gróf Széchényi Viktor tagtársunk intenczióinak, ha a rendszeres sportműködés feltételeit ott megvalósítva láthatjuk: megfelelő sportteret felszerelve azokkal a kellékekkel, melyek rendes sporttevékenységünk ottani kifejezésére képesitenek.

Evezőseink a versenyek befejeztével kiváló szorgalmat fejtettek ki a turázás terén. S bár e sorok irásánál működési évük befejezést még nem nyert, már jelen eredményük alapján kétségtelen, hogy idei turaeredményük sportjuk igazi szeretetének, kitartó munkásságuknak méltó tanubizonyságát fogja szolgáltatni.

Az ősz kezdete jubiláris ünnepeink szervezését helyezték feladataink első sorába. A királydíj, melyet Felséges Urunk tavasszal, midőn clubunk vezetőségét jubileumunk ügyében legfelsőbb kihallgatáson fogadta, legkellemesebben kilátásba helyezett, nagybecsü biztatást nyujtott további törekvésünknek, hogy clubunk jubiláris ünnepei clubunk multjához, hagyományaihoz, eddigi tevékenységéhez méltóan folyjanak le.

Ez ünnepélyek sorozatáról referálni már nem e sorok feladata. Uj clubévünk krónikájához tartozik.  Igy tehát csak arra a megjegyzésre szoritkozom, hogy legjobb tehetsége szerint iparkodott clubunk vezetősége a club jubileuma alkalmából reá háramlott kötelességnek megfelelni. S ha ebbeli törekvése sikert aratott, újabb biztatásul szolgálhat az a nekünk a jövőre, újabban erősít abban a törekvésünkben, hogy a multnak hagyományaira támaszkodva a modern sportéletnek bővebb eszközei felhasználásával iparkodjunk megvalósítani ideálunkat; a testedző sportok kultuszának szánt otthont nyujtani hazánk intelligens fiatalságának megnyerve őket az athletikai sportok ügyének, fentartva bennök e sportok szeretetét azokra az évekre is, a mikor az élet küzdterére szólítja őket a kötelesség.

A lefolyt clubév újabb tanubizonyságot szolgáltat nekünk, hogy clubunkban megvan a fokozatos továbbfejlődés egészséges alapja.

Teljes tudatában vagyunk azonban annak, hogy clubunk pozicziójának biztositása fokozott munkásságot ró ránk a jövőben. Túl vagyunk azon a patriarkalis korszakon, a mikor az athletikai sportok kultiválása kizárólag saját mikrokozmusunkban összpontosult. Vetélytársaink akadtak, ugy azokban az egyesületekben, melyek az utóbbi években az athletikai sportok űzésére alakultak, mint pedig azokban, melyek már régebben más alapon alakulván, jelenleg már nem zárkózhatnak el az athletikai irányzat elől. S mint e vetélytársak működése fokozottabb munkásságot igényel tőlünk, ugy másrészt sportműködésünk sokoldalúsága is mindnagyobb igényeket támaszt irányunkban.

Clubunk társadalmi erőre lévén fektetve, tagjaink hozzájárulásában találja anyagi erejét is. A jelenlegi komplikált szervezet megnehezíti működésünket s anyagilag is nagy terhet ró a clubra. Szervetünk egyszerűsítése, működésünk konczentrálása oly körülmények, melyeket a helyzet komoly latolgatása elénk szab. Ez érlelte meg a sporttelep eszméjét, melynek megvalósítása hivatva volt arra, hogy működésünket egy helyre összpontosítva az eddigi deczentralizáczióból keletkezett hátrányokat ellensulyozzuk s a sport iránt érdeklődő s azt űző közönséget is az eddiginél eredményesebb módon kössük le magunknak.
Krepelka Béla, titkár.