A május-ünnepek Angliában A híres „May-Day” újraéledése.

Nálunk Magyarországon manapság már egészen általánossá vált az a panasz, - s legyünk őszinték: nem is alaptalanul, - hogy a régi jó magyar népszokások, melyek hajdanában oly idillikus bájt kölcsönöztek elődeink egyszerűbb életének, hova-tovább pusztulóban vannak.

Költészettörténeti szempontból vett népdalaink kiveszőben, - jellegzetesebb népszokásainkat ma már legfeljebb csak hivatásos etnografikusaink részesítik a megillető figyelemben s maga a tősgyökeres magyar nép is lassanként mindjobban kivetkőzik az őt valamikor oly híressé tevő eredeti jellegéből.

S a népéletnek ezeket a beteges jelenségeit nem is törekszünk orvosolni; műveltebb társadalmunk alig, vagy egyáltalán nem érdeklődik irántunk. A mi viszont jelentékenyen kóros tünet, melynek végeredménye korántsem a magyarság erősödése lesz.

Oly nemzet, mely az angol-nál görcsösebben ragaszkodnék eredeti szokásaihoz, népéletének jellemzőbb megnyilvánulásaihoz, alig van több a művelt világon. Legkitűnőbb példa erre épen a napokban az a nagyarányu társadalmi mozgalom, mely Angolországban a régi hires május-ünnepek felélesztésére irányul. Azaz, hogy még sem egészen felélesztésről, mint inkább az ide vonatkozó ősrégi angol népszokások általánosabbá tételéről van szó.

E tekintetben igen hálás szerep jutott a széles alapokon mozgó Dramatic Revival Society-nek, mely egyesület, - tagjai közt az angol társadalom és közélet kimagasló alakjaival, - többek közt a régi jó „ merry England” egyes feledésbe menő sportjainak és mulatságainak felújítását tűzte ki feladatául.

S a jelek mindenképen arra vallanak, hogy ez a nemes czélu társaság a maga elé kitűzött czélokat rövid idő alatt fényesen megfogja tudni valósítani. Úgy szolván valamennyi czivilizált ország népe kifejezést ad május elején a szép tavasz beköszöntése s a természet újraéledése felett érzett benső örömének.

Épen május elseje az, nálunk Magyarországon is, melyet a különféle, érdekesnél-érdekesebb népszokások valóságos ünnepnappá avattak s melyet a korunkban felszinen levő szocziális mozgalmak még jelentőségesebbé tettek.

A régi angol május ünnepeket tizenkét nappal később tartották a naptárainkban feltűntetett május elsejénél, minek oka legnagyobbrészt a ködös Albion mostohább klimatikus viszonyiban keresendő. Már a korábbi évszázadokban is elengedhetetlen kelléke volt az angol május-ünnepeknek az úgy nevezett maypole: a földbe erősített s a tetején zöld lombokkal felékesített hosszu pózna, mely körül a tulajdonképeni népünnepet tartották künn a szabad ég alatt s melyet a fiatal lányok és legények vidám dalok hangjai mellett számtalanszor körültánczoltak.

Ez a maypole a mai angol május-ünnepeknek is egyik lényeges alkatrésze. Nálunk is széltében - hoszszában ismeretes a május-fa, mely egyik-másik vidéken derekasan fel van szalagozva és virággal ékesítve, - a zöld galyakkal való kedveskedés pedig a szerelmes szívek érzelemnyilvánításának egyik hathatós eszközét képezi május elsejének kora reggelén.


Napjainkban legkedveltebb ünnepség a May-Day reggelén a híres May-queen megkoronázása. Különösen nagyszabásu e tekintetben a londoni, hol a York-Streeten, reggel hét és nyolcz óra között az erre kiválasztott fiatal leányt, - mint május királynőt – a régi időkből fenmaradt czeremóniák között pompás virágkoszoruval ünnepélyesen megkoronázzák, mialatt óriási sokaság jelenlétében tavaszi dalokat énekelnek.

Angolország más vidékein, különösen a Cheshíre-i Knutsfordban óriási nép-ünnepet ülnek a may-queen tiszteletére, mikoron is a boldog május-királynőt egy virágokkal elárasztott s pompás négy szürke ló által vont díszkocsin viszik körül az utczákon. A menet élén, - miközben néhány hatalmas zenekar húzza körömszakadtáig a nemzeti dalokat: több mint hétszáz jelmezes alakból álló csapat lépked.

Az örömittas tömeg pedig tavaszi dalokat zengedez és élteti a május királynőt. Angolország egy másik nagyobb helyén: Denbighben már nagy mértékben előkelő szinezetet kölcsönöz a május-ünnepnek az a körülmény, hogy a kiválasztott május –királynőt a westminsteri herczegnő koronázza meg.

Az európai hirű lapszerkesztő és a kiváló békebarát: William T.Stead, ki a közelmúltban nálunk is megfordult: - nagy jelentőségű május-ünnep létesítésén fáradozik. Azt akarja ugyanis, hogy Stratford-ban, a Shekaspeare szülőhelyén minden May-Day alkalmával elevenítsék fel az összes régi angol népszokásokat, melyek a brit óriás idejében közkedveltségűek voltak s melyekben a hagyomány szerint a halhatatlan költő mindenkor oly nagy élvezettel vett részt.

Ugyanazon a napon kivánja ezeket rendeztetni, a melyen Shekaspeare és kortársai örvendeztek a csodaszép május felvirradásának, - ugyanazokkal a régi tánczokkal és jelmezes mutatványokkal egybekötve. Ez a Stead-féle mozgalom kettős czél elérését biztosítja: egyrészt a Shekaspeare-kultusz erősödését, másrészt az eredeti angol népszokások állandó fenmaradását.
Zsoldos Benő.