A sorsjegy árának késedelmes beküldése nem ok a nyeremény kifizetésének megtagadására.
Az osztálysorsjáték elárusitói tudvalevőleg azon, nem dicséretes szokást gyakorolják, hogy a sorsjegyeket fünek-fának azzal a megkereséssel küldik el, hogy a sorsjegy ára vagy meg nem tartás esetén a sorsjegy postafordulatával a küldőhöz eljuttatandó.

Igy tettek alperesek is, akik felperest egy darab 1/4 sorsjegy nyakára küldésével boldogitották és ezuttal valóban boldogitották, mert a sorsjegy 20,000 K nyereménynyel huzatott ki és abból felperesre – a nyereményadó levonása után 4000 K esett.

Igen ám, de alperesek nem voltak hajlandók ezt a nyereményt felperesnek kifizetni, okul adva, hogy a sorsjegy árát nem postafordultával, hanem csak a huzás előtti napon küldte be.

Felperes ennek folytán alpereseket a 4000 K megfizetése végett beperelte és mindhárom bíróság neki adott igazat, a 4000 K és járulékai megfizetésében marasztalván.

A marasztaló itélet alapindoka a következő:
Felperes a sorsjegy vételárát a huzás előtt bármikor beküldhette, mivel akkor a huzás eredményét még nem ismerhetvén, vételár lefizetése, illetve annak alperes részére biztositott és a sorsjegy kihuzása által arra eső nyereményjutalékban való részesedési jogot magának megszerezte.
(Kuria 369/1908. sz.)