Mi újság?

A baktériumok, a dezinficziáló módszerek és a szerum-terapia

Balázs István e czím alatt nagyon jóravaló ismeretterjesztő munkát adott ki, a mely megismertet mindazokkal a tudnivalókkal, melyekről a bakteriológia főkérdéseiben ma már minden művelt embernek tudomással kell birnia.

A munka első részében a baktériumokat tárgyalja mindenféle szempontokból, a második részben az ellenük való küzdelem módjairól, vagyis a különböző fertőtlenítő módszerekről szól, a harmadik részben pedig a szerum-terapiát és a védőoltásokat ismerteti.

A munka a legújabb kutatások alapján, népszerű módon van irva s alkalmas arra, hogy a felölelt kérdésekről megadja a laikus számára szükséges felvilágosításokat.

Öngyilkosság és etika

Dr. Szelényi Ödön erről a roppant sokat tárgyalt s még mindig el nem döntött, talán soha el sem is dönthető kérdésről, hogy t.i. milyen etikai megitélés alá esik az öngyilkosság, sok tanulmányon alapuló füzetet adott ki.űűA széleskörü anyagot hat fejezetre osztotva tárgyalja.

Bevezetőleg szól az embernek az erkölcsössséghez való viszonyáról, aztán az öngyilkosságot mint az egyén katasztrófáját állítja be, majd rövid, vázlatos áttekintését adja az öngyilkosság szerepének a különböző történeti korszakokban.

A továbbiakban az öngyilkosságrólmint társadalmi jelenségről szól, áttekinthető képét adja az öngyilkosság etikai megitélésének a nevezetesebb etikai iróknál – ez a füzet legtartalmasabb fejezete - s végül összefoglalja a maga álláspontját.

Arra a kérdésre, hogy bűnnek tekintendő-e az öngyilkosság, szerinte csupán a szocziális etika tud megfelelni. Az öngyilkos tettének megitélése attól függ, hogy mennyi és milyen kötelességeket sértett meg.

Az olyanoknak tette pl., a kiket sulyos betegség vagy egyéb nyomós körülmény akadályozott meg az élettel szemben való kötelezettségek teljesitésében, inkább mnethető, a nélkül, hogy proklamlnók az öngyilkosság jogosultságát.

Az öngyilkosságok számának csökkentésére nem lát másmódot, mint azt, hogy egységes volágnézetre tegyen szert a modern ember, a melyben harmnikusan találkozik a hit és a tudomány.

Ezenkívül a szellemi és testi élet reformálásának szükségét hirdeti. A fejtegetések teljesen az elmélet körében maradnak, de a fölvetett kérdés tisztázásához egy s más tekintetben hozzájárulhatnak.