Mint hírlik a törvényesen bevett vagy kormányhatóságilag elismert vallásfelekezetek egyházi javadalmasainak (plébánosok, lelkészek, tanítók) haszonélvezetében lévő ingatlanokból származó jövedelmek megadóztatását – fölmerült kétségek eloszlatása czéljából – a pénzügyminiszter most körrendelettel szabályozza.

E körrendelet a következő intézkedéseket tartalmazza:
Az egyházi javadalmasok (plébánosok, lelkészek, tanítók) haszonélvezetében lévő ingatlanokból eredő jövedelem addig is, míg a jövedelemadóról szóló törvény életbe lép, az illető javadalmasokra kivetendő IV. osztályu keresetadó megállapításánál számításba nem vehető. Az új földadótörvény ugyanis kimondja, hogy a földadó alanya: a tulajdonos vagy haszonélvező mint tényleges birtokos és hasonlóképen rendelkezik az új házadótörvény is, a mennyiben tényleges birtokosnak szintén a tulajdonost vagy haszonélvezőt tekinti.

Minthogy pedig az egyházi javadalmas – adózás szempontjából – haszonélvező, a ki az ingatlanok adóját fizetni köteles, az ingatlanokból eredő jövedelem a IV. osztályu kereseti adónál számításon kívül hagyandó, nehogy kétszeres megadóztatás merüljön föl.

Igaz ugyan, hogy a magyarországi ágostai hitvallás evangelikus keresztyén egyház alkotmányának 235. szakasza szerint minden egyházi testület e tisztviselőinek lakásul, haszonélvezetül vagy más czélokra rendelt épületekre és telkekre eső összes közterheket viselni tartozik, a magyarországi református egyház alkotmányos szervezetének 241. szakasza szerint pedig az ily állami adók szintén az egyházközség terhére esnek, ámde e rendelkezések még sem értelmezendők akként, hogy azok alapján a lelkész vagy tanító adóalany minősége elhomályosuljon, mert a mindkét hitvallásu evangelika egyház a kérdéses esetekben az ingatlanok adóinak nevére történő előírásával e közterhekért tulajdonképen csak szavatol, de az adó alanyának az államkincstárral szemben mégis a haszonélvező tekintendő.