A budapesti bankok tőkeereje

A budapesti nagyobb pénzintézetek már majdnem mind közzétették 1909. évi mérlegeiket, amelyek szinte kivétel nélkül jobb eredményről számolnak be, mint az előző évben.

A kamatviszonyok a mult évben nem voltak ugyan valami kedvezőek, de mert a pénzintézeteknek sikerült a forgalmukat tetemesen emelni, ez természetesen az eredményszámlákon is kifejezésre jutott.

A nagy és középbankok jó üzletmenete, de talán még inkább egyesek és csoportok spekuláló kedve váltotta ki azokat a tőzsdén keringett hireket, amelyek majdnem minden nagyobb fővárosi pénzintézetnél az alaptőke fölemelésének szándékáról véltek tudni.

Talán legelőször az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárról beszéltek, hogy 12 millió K alaptőkéjét 15 millióra fogja szaporitani, de ezt az intézet igazgatósága azzal az indokolással cáfolta meg, hogy a közel 20 milliós tartalék és több, mint 80 milliót kitevő betét-állományában olyan tőke áll rendelkezésére, amely üzleteinek lebonyolitására elegendő. Beszéltek, sőt még ma is beszélnek róla, hogy a Magyar általános hitelbank, a Pesti magyar kereskedelmi bank, a Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank, a Magyar agrár- és járadékbank és a Hazai bank nemsokára emelni fogják az alaptőkéjüket. Nem lehetetlen, hogy ezeknél az intézeteknél a tőkeszaporitás terve fölmerült, de az a megvalósitásra eddig még nem érett meg és erre nézve az intézetek igazgatóságai még semmit sem publikáltak. 

A budapesti nagy bankok közül tőkéjüket az idén eddig csak ketten szaporitották: a Magyar kereskedelmi rt. 20 millió K-ról 25 millióra és a Belvárosi takarékpénztár 10 millióról 12 1/2 millióra. A tőkeemelés mind a két helyen simán és gyorsan volt végrehajtható, ami annak a kétségbevonhatatlan jele, hogy a közönség szivesen vesz részt jobb pénzintézeteink tőkeszaporitásában. Ez különben bebizonyult néhány jobb középintézet (10 millió K-nál kisebb alaptőkéjü ) tőkeemelésénél is. 


Bizonyosra lehet venni, hogy ha a fentebb emlitett néhány bank a tőkeemelést elhatározza, a többi intézet sem fog elmaradni és szintén szaporitani fogja tőkéit. Erre azonban csak akkor van kilátás, mert csak akkor lehet rá igazán szükség, ha az évek óta várva-várt általános gazdasági fellendülés bekövetkezik és ennek folytán nemcsak a hiteligények fokozódnak nagyobb arányokban, hanem pénzintézeteinknek bőséges alkalmuk lesz lukrativ vállalatok alapításában részt venni.

A politikai állapotok tisztázódása és nagyszabásu állami beruházások nyomán feléledő vállalkozási kedv erre némi reménynyel kecsegtetnek ugyan, de azért a 14 legnagyobb budapesti pénzintézet olyan hatalmas tőkeerővel rendelkezik a betéteken és a rájuk bizott egyéb idegen tőkéken kivül, hogy az nagy közgazdasági feladatok megoldására elégséges.