A csillagok száma

Franklin Ádám angol csillagász az élete czéljául tüzte ki azt is, hogy a csillagok nagysági viszonyait és jellemzőbb tulajdonságát is megállapitsa. Az elszánt férfiut sem a hosszas munkálkodás, sem a tapasztalt sok sikertelenség nem kedvtelenített el. Ma már odáig jutott, hogy a helyszinrajzi felvételek hosszu sorát gyüjtötte egybe, a melyek az égbolt déli részét egészen és a nyugati oldal kisebb területét tárják fel. A csillagoknak eddig megejtett számitása meghaladja a huszonhárom milliót.

Ezt a mennyiséget megfelelően csoportositotta és bizton reméli, hogy tiz év multával teljesebb eredményt mondhat. Egyelőre még alaposan megneheziti a fáradozását az a tény, hogy egyes csillagok kétszer is megjelennek a lemezen.

Az egyik segitőtársa ugy nyilatkozott róla, hogy Franklinnak – a londoni sajtó második Franklin névre keresztelte el – sohasem lesz módjában a végleges adat elérése, de jelentékenyen előkésziti az utána következők utját, a kik majd a finomabb érzékenységü lemezek és tökéletesebb lencsék segitségével talán befejezik a munkát.

Mendelejev agyveleje

Weinberg pétervári orvostanár nemrég érdekes előadást tartott Mendelejevnek, a nemrég elhunyt orosz kémikusnak agyvelejéről.

Weinberg tanár szerint az agy jobb fele semmiben sem különbözik a rendes halandók agyvelejének jobb felétől, a bal fél azonban rendkivül ki van fejlődve s ritka zsenialitást árul el.

Weinberg ebből a vademberekhez hasonló fejlettségből azt következteti, hogy Mendelejev ritka világossággal tudta gondolatait kifejteni s bizonyitékait kombinálni. Suly szerint az agy negyedik helyen áll minden eddig ismert hires ember agya között.