|
Megnyílt a párisi világtárlat!
Április 14-én ünnepélyesen megnyitották Párisban a világtárlatot. Megjött, mit a párisiak legjobban vártak, a szép tavaszi idő is. A házakat földíszítették, lobogók lengtek, s az utvonalakat, melyek az elnök palotájából, az Elyséeből a kiállítás területére visznek, délben ellepte az ezernyi sokaság.
A kiállítás területére csak a meghívottak léphettek be, de vagy 14 000 meghívót osztottak ki. A roppant tömeg mindenütt ünnepélyes hangulatban várakozott, amikor a köztársaság elnöke, miniszterek és a méltóságok megérkeztek kocsikon, lelkes üdvözlésben tört ki.
A képviselőház és a szenátus elnökeinek, valamint a köztársaság elnökének kocsiját lovas dragonyosok kisérték. A kiállítás területén az ünnepélyeket nagyon emelte a mindegyre kitörtő lelkesedés, melyben a külföldiek kiállítási bizottságai is részt vettek. A megnyitás délután 2 órakor történt. Mindenik miniszter ott volt, kivéve Galliffet hadügyminisztert, ki sulyos beteg. A külföldi államok követei szintén valamenynyien részt vettek a nemzetközi ünnepen. A kiállítás területére először Millerand kereskedelmi miniszter hajtatott, hogy mint házigazda, fogadja az elnököt. A megnyitó ünnep, a gépcsarnokban ment végbe, melyet pompával díszítettek. Az igazgatóság azzal tüntette ki a magyar kiállítási biztosokat, hogy az elnöki emelvény tőszomszédságában jelölte ki helyeiket. A magyar bizottság tagjai, magyar díszruhában jelentek meg.
A mikor az elnök zugó üdvözlések közt a kiállítás területéhez közeledett, ágyuk dörgése fogadta. Vele együtt állt az erre az alkalomra készített díszhintóban Waldeck-Rousseu miniszterelnök. A dobosok és kürtösök generalmarsot játszottak. A zenekarok a Marseillaise-re zendítettek rá. Harsogva éljenezték a köztársaságot. A hatalmak képviselői a teremben tiszteletteljesen üdvözölték az állam fejét. Loubet elnök egyszerű frakkban jelent meg a becsületrend nagy szalagjával. Millerand kereskedelmi miniszter, Picard főbiztos a kiállítás többi tisztviselőivel fogadták. Millerand kereskedelmi miniszter ekkor elmondta megnyitó beszédét, köszönetet mondván mindazoknak, kik e kiállítás érdekében közreműködtek. Emlékeztetett a haladásra, melyet az emberiség az ipar- és a tudomány terén évszázadok óta elért és azt mondta, hogy a gép a világ királya lett. A tudomány azt a szolgálatot is megtette az embereknek, hogy föltárja előtte a társadalom anyagi és erkölcsi nagyságának titkait, különböző testületek, egyesületek az egyéni ellenállásra képes erővé foglalják össze. Ez az emberi közösség, a szolidaritás. Valóságos testvériséggel egyesíteni akarja azokat, a kik egy népnek gyermekei. Már most látni enged egy új korszakot, a melynek első határjelét csak most tűzte le a hágai béke konferencziára vezetett fenkölt kezdeményezés. A nemzetközi viszonyokat talán még szorosabbra fűzik a szolidaritásnak a hatásai.
Remélhetjük és hihetjük, hogy eljön az a nap, a melyen a világ csak békés gyümölcsöző versenyt és a munka diadalmas küzdelmeit fogja elérni. Az óriás teremben a beszéd nem hallatszott el mindenhová. De a közelebb levők Április 14-én ünnepélyesen megnyitották Párisban a világtárlatot. Megjött, mit a párisiak legjobban vártak, a szép tavaszi idő is. A házakat földíszítették, lobogók lengtek, s az utvonalakat, melyek az elnök palotájából, az Elyseéből a kiállítás területére visznek, délben ellepte az ezernyi sokaság.
A kiállítás területére csak a meghívottak léphettek be, de vagy 14 000 meghívót osztottak ki. A roppant tömeg mindenütt ünnepélyes hangulatban várakozott, amikor a köztársaság elnöke, miniszterek és a méltóságok megérkeztek kocsikon, lelkes üdvözlésben tört ki. A képviselőház és a szenátus elnökeinek, valamint a köztársaság elnökének kocsiját lovas dragonyosok kisérték.
A kiállítás területén az ünnepélyeket nagyon emelte a mindegyre kitörtő lelkesedés, melyben a külföldiek kiállítási bizottságai is részt vettek. A megnyitás délután 2 órakor történt. Mindenik miniszter ott volt, kivéve Galliffet hadügyminisztert, ki sulyos beteg. A külföldi államok követei szintén valamennyien részt vettek a nemzetközi ünnepen. A kiállítás területére először Millerand kereskedelmi miniszter hajtatott, hogy mint házigazda, fogadja az elnököt. A megnyitó ünnep, a gépcsarnokban ment végbe, melyet pompával díszítettek. Az igazgatóság azzal tüntette ki a magyar kiállítási biztosokat, hogy az elnöki emelvény tőszomszédságában jelölte ki helyeiket. A magyar bizottság tagjai, magyar díszruhában jelentek meg. A mikor az elnök zugó üdvözlések közt a kiállítás területéhez közeledett, ágyuk dörgése fogadta. Vele együtt állt az erre az alkalomra készített díszhintóban Waldeck-Rousseu miniszterelnök. A dobosok és kürtösök generalmarsot játszottak. A zenekarok a Marseillaise-re zendítettek rá. Harsogva éljenezték a köztársaságot. A hatalmak képviselői a teremben tiszteletteljesen üdvözölték az állam fejét. Loubet elnök egyszerű frakkban jelent meg a becsületrend nagy szalagjával. Millerand kereskedelmi miniszter, Picard főbiztos a kiállítás többi tisztviselőivel fogadták. Millerand kereskedelmi miniszter ekkor elmondta megnyitó beszédét, köszönetet mondván mindazoknak, kik e kiállítás érdekében közreműködtek.
Emlékeztetett a haladásra, melyet az emberiség az ipar- és a tudomány terén évszázadok óta elért és azt mondta, hogy a gép a világ királya lett. A tudomány azt a szolgálatot is megtette az embereknek, hogy föltárja előtte a társadalom anyagi és erkölcsi nagyságának titkait, különböző testületek, egyesületek az egyéni ellenállásra képes erővé foglalják össze. Ez az emberi közösség, a szolidaritás.
Valóságos testvériséggel egyesíteni akarja azokat, a kik egy népnek gyermekei. Már most látni enged egy új korszakot, a melynek első határjelét csak most tűzte le a hágai béke konferencziára vezetett fenkölt kezdeményezés. A nemzetközi viszonyokat talán még szorosabbra fűzik a szolidaritásnak a hatásai. Remélhetjük és hihetjük, hogy eljön az a nap, a melyen a világ csak békés gyümölcsöző versenyt és a munka diadalmas küzdelmeit fogja elérni. Az óriás teremben a beszéd nem hallatszott el mindenhová. De a közelebb levők éljenzése többször kitört s azt a továbbiak is viszszhangozták.
Laubet elnök válaszolt igen érczes hangon. Szavait jobban lehetett hallani.
Dicsőítette a munkát, a tudományt, a művészeteket. A kemény küzdelmek mellett is, melynek a népek közt az ipar, a kereskedelem és a gazdaság terén folynak, a népek első sorba helyezik amaz eszközök kutatását, melyekkel a szenvedéseket csökkenteni lehet, a segítség szervezését, az erkölcs tanainak követését és a munka biztosítását. Az elnök beszédére újra fölharsogott a Marseillaise. Az elnök a diplomaták és a kiállítási biztosok társaságában elhagyta a termet s futólagosan megtekintette a kiállítási főbb helyiségeket. |