A főváros háztartása

Két évvel ezelőtt még a deficit örvénye tátongott a városháza előtt és az azóta lefolyt rövid idő elég volt arra, hogy Magyarország székesfővárosának pénzügyei nemcsak a rendezettség, hanem a jólét és virágzás képét mutassák.

Igaz, hogy külső segitségnek köszönhető jórészt ez a nagyarányu javulás, nevezetesen az állam munificens gondoskodásának, mely a főváros fejlesztéséről szóló törvényben nyilatkozott meg. Azonkivül a községi adópótlék és házbérkrajcárok 8%-kal való felemelése is uj bevételi forráshoz juttatta a fővárost, amely a jelenlegi költségvetés tanusága szerint igen fejlődésképes.

A községi háztartás rendezett volta annál örvendetesebb, mert a főváros a közmunkák és beruházások terén kétségtelenül lázas tevékenységet fejt ki, ami igen tetemes kölcsön-összegeket emészt fel. Jellemző a főváros pénzügyeinek kedvező állapotára, hogy a jövő évi költségvetés számára a multból több, mint egy millió korona pénztári felesleg áll rendelkezésre és a tényleges kezelés a folyó évben is kétségtelenül még tetemesebb felesleggel fog lezárulni. 

Budapest ezzel eljutott fejlődésének egy uj korszakához, mely a pénzügyi konszolidálás, vagyongyarapodás, nagyarányu városfejlesztés jegyében áll. Pénzügyi szempontból legjellegzetesebb vonása ez uj érának, hogy a fokozódó bevételek, melyek a terhek lényeges emelése nélkül érettek el, a kiadási előirányzat ritka, rohamos expanzióját teszik lehetővé.

Ám ezzel a természetes fejlődéssel korántsincs lezárva a kedvező körülmények sorozata, mert mindeneknél sokkalta bővebb forrása nyilik meg előreláthatólag a főváros jövedelmeinek azokban a községi üzemekben, amelyeknek létesitése vagy átvétele most van folyamatban. A gázgyárak és a villamossági művek üzembehelyezése után a főváros egy csapással mintegy 4-5 millió korona uj jövedelemhez jut, olyan czimeken, amelyek háztartásában eddigelé nem szerepeltek. Igaz, hogy sokan szkeptikusan néznek e közüzemek működése elé, de a gázgyárak jövő évi előirányzata, melynek realitásához szó sem férhet, máris eloszlatja ezeket az aggodalmakat. 

A főváros pénzügyeinek jövője tehát három biztos oszlopon nyugszik.
Az első a bevételek természetes fejlődés folytán való növekedése, melyet az uj adótörvények majdani életbeléptetése előreláthatólag még rohamosabbá fog tenni azáltal, hogy az adóreform kétségtelenül nagyobb adóbevételeket fog eredményezni. A második az a kétségbevonhatatlan tény, hogy a főváros még a megadóztatás számos kinálkozó és egyebütt bevált eszközét eddigelé nem vette igénybe; igy például az értéknövekedés megadóztatásából szép bevételre lehetne kilátása. Végül pedig az uj községi üzemek nyujtanak tetemes ujabb bevételekre reménységet. 

Kedvező jelen és biztató jövő: ezzel lehet jellemezni Budapest községi pénzügyeit.