Sokféle érdekes jelenség és természeti tünemény füződik ahhoz a kisérlethez, ha körbe forgunk vagy pedig az ugynevezett körhintán, a melyen állunk, szórakozunk.
A hinta lapján, gyors forgása következtében, nem vagyunk képesek figyelemmel kisérni a körhintán kívül álló személyeket, mert szédület fog el, ellenben, ha a körhinta közepére tekintünk, akkor a figyelmünket bármely ottlevő tárgyra, vagy személyre irányithatjuk.
Ennél sokkal érdekesebb látási csalódás ér, ha egy zárt helyiségben tartózjodunk, a mely gyorsan forog. Akkor ugyanis a gyors forgásból származó központi hajtó erő a forgó helyiség széle felé űz, s hogy a helyiség szle felé és köröskörül gyorsan haladhatunk, mintha csak valami csodás titkos erő emelne, magával ragadna.
Ellenben a forgó helyiség középpontja felé és azon keresztül csak óvatosan és nagy erőlködés mellett haladhatunk.
A központi hajtóerő s aneházkedési suly összehatása, valamint a gyors forgás egybevetésével Hiram Maxim, az ismert feltaláló, érdekes készüléket eszelt ki. Készitett ugyanis, s mint képünkön látható, egy óriási gömböt, a melynek alaplapja félgörbületén emelkedést mutat.
A gömb teljesen zárt, igy tehát a külvilág szemléletétől függetlenül következik be az érzéki csalódás. Ha ezt a gömböt gyors forgásba hozzuk, a lábunk alatt levő félgörbületes talaj teljesen vizszintesnek látszik.
Ha pedig egyik oldalról át akarunk menni a tuloldalra, ugy érezzük, mintha az egész készülék fel akarna fordulni, mi pedig csak nagy erőlködés mellett vagyunk képesek a tuloldalra jutni.
Ellenben a gömb szélén gyorsan halahatunk, rendkivül könnyüeknek érezzük magunkat. Ha egy kerékpáros a készülék forgó irányában halad, akkor a saját központi hajtóerejét is a készülékéhez kell adnia s ekkép a félgörbületes alapnál a gömb oldalfalazatára felviheti a gépét. Azoknak pedig, a kik az alaplap legszélén állanak, ugy tünik fel, mintha a kerékpározó a gömb egyik oldalfalazatán felsietne s a tetőrészen át a másik oldalon lejönne.
Ha pedig a gömb belső felső részén tükröt állitunk be, a gyors forgás azt a csalódást kelti a tükörben, mintha a gömb tele volna tömve emberekkel, a kiknek a lábaik kifelé, fejeik pedig mind befelé irányulnak.
A készülékben tartózkodva, roppnat mulatságos látnivalókt tapasztalunk és módfelett nevettető, a mint valaki óriási erőlködések és egensulyozási próbákközött akar egyenes vonalban átjutni a tuloldalra s minduntalan a gömb széle felé huzódik, vagy félrebillen.
A sok érdekes tünemény egyrészt a hajtó és nehézkedési erők egymásra való hatásából és a látási csalódásból származik. A most leirt készülék szintén érdekes példája annak, hogy a tuomány komoly igazságait, a sokféle kisérletet mennyire ki lehet használni saját szórakozásunkra.
Mint jellemző dolgot fel kell emlitenünk, hogy rendszerint valamely országos vagy világkiállitáson találkozunk ilyen szórakoztató, de e mellett tanulságos készülékkel. Igy például a leirt készüléket Hiram Maxim a legutóbbi londoni frnaczia-angol kiállitáson mutatta be.
A varázsgömbben ma is ezren és ezren szórakoznak, mert ugytalálják, hogy a tudomány érdekes vivmányait és tanulságait legczélszerübben akkép lehet népszerüsiteni, ha okulva, egyuttal szórakozunk is.
A varázsgömb pedig kicsinyt, nagyot egyaránt tud szórakoztatni, a résztvevők mulatságos erőlködéseivel pláne meg is nevetteti az embereket.
