A rixfordi repülőgép

Repülőgép vagy kormányozható léghajó? Ez a kérdés izgatja a feltalálók elméjét. Az érdeklődés pedig akkora, az állami és társadalmi segités is oly mérvű, hogy ma már minden valamire való országnak van saját rendszerű, biztos, kormányozható léghajója.

Most legujabban a repülőgépek nyomulnak előtérbe. A két Wright-fivér gépei közfeltünést keltettek és ők már ott tartanak, hogy érdeklődőket tanitanak repülni, t. i., hogy a repülőgépet kezelni tudják. Ma persze a repülőgépeknek igen érdekes, elmés a szerkezetük, motorral vannak ellátva s noha általánosságban a repülés szabályaihoz alkalmazkodnak, szerkezetük sok tekintetben eltérést is mutat.

A mostani haladás szempontjából érdekes kiáltó ellentét az ugynevezett rixfordi repülőgép, a melyet egy mérnök állitott össze, a ki a repülés gondolatába bele is őrült. A repülőgép nem is volt gép, csak két óriási homoru szárny, a hátrészen pedig légfogóval.

Használni nem lehetett, most pedig egy berlini magánzó vette meg a rixfordi „repülőgép”-et, mint érdekes relikviáját az emberi őrületnek.

A vizözön legujabb magyarázata

A bibliának igen sok elbeszélése olyan, hogy a mai ember már nem hisz benne, vagy pedig tulzásnak tartja. Pedig a haladó tudományosság igen sok csudáról deritette ki, hogy azok megtörténhettek és igy a valószinüségükben még a felvilágosodott embereknek sem kell kételkedniök.

Dr. Riem, hires német csillagász legujabb elmélete a vizözön történeti hitelességét bizonyitja. A geologia azt tanitja, hogy a földet egyik ősállapotában sűrű ködfelleg boritotta. Ebben az időben tehát az emberek nem ismerhették a szivárványt és a holdat. A föld fokozatos lehülése következtében a hatalmas ködfellegek lecsapódtak, (a rettenetes felhőszakadás persze hónapokig, sőt évekig tarthatott) és azok, akik tulélték az irtó természeti tüneményt, egyszerre meglátták a holdat és a szivárványt.

Beáltak a változó évszakok, az ember a téli időben, növényi eledel hiányában kénytelen volt az őt környező állatok husából enni. A bibliai elbeszélésnek azon része, hogy az állatok az ember hatalmába estek, épen azt jelenti, hogy az ember növényevőből husevőbé lett.

Dr. Riem érdekes elmélete is megmagyarázza azt, hogy a vizözön idejében hogyan törhettek ki a mélységből a vizek. Ez ugy történhetett, hogy a köd eltünésével csökkent a földre nehezedő viznyomás, amely eddig a föld óriási mennyiségű talajvizét féken tartotta és az ennek következtében felszabadult viztömeg szökőkut módjára kitört a föld mélyéből és elárasztotta a földet.

Ezt az elméletet támogatja Plutarchoának, a nagy görög történetirónak egy feljegyzése is, mely szerint Görögország őslakói az árkadok már abban az időben Görögország földjén éltek, amikor az emberek még nem látták a holdat.

A vizözön Riem vizsgálata szerint ezelőtt mintegy százezer év előtt történhetett.