Angol hangok a magyar sportról

Azt hisszük, hogy nem lesz érdektelen olvasóinknak, ha rövid kivonatban közöljük a Civil Service Club budapesti látogatásáról megjelent angol közleményeket (The Civilian és Daily Mail).

Teljes elismeréssel adóznak ezek Mr. E. L. Hollandnak, ki az egész ausztria-magyarországi kirándulást oly bámulatos ügyességgel rendezte, melyet az egész idő alatt egy disszonáns sem zavart meg, kivéve a pár esős hideg napot.

Prágai és bécsi vendégszereplésük után nagy várakozással néztek a kirándulás clourja – Budapest felé, melyet a richmondiak nemcsak sportszempontból, de sok más kiváló tulajdonsága miatt is rendkívűl érdekesnek festették le.

Iszer Károlyt, kiről már sok szépet és jót hallottak, már a vasútnál megérkezésük alkalmával, mint ismerőst üdvözölték. Ő mint házigazda állandóan a társaságunkban volt s minden követ megmozdított, hogy jól érezzék magukat.

Elragadtatással beszélnek a magyarok játékáról, különösen tekintetbe véve, hogy a sport ezen ága csak négy év óta üzetik. Nincs már messze az az idő, midőn a magyarok a bennük rejlő kiváló tulajdonok, mint kitartó szivósság, fürgeség s találékonyság folytán az első osztályú angol csapatok veszedelmes ellenfelei lesznek.

Különösen dicsérőleg nyilatkoznak a B. T. C. csapatáról, melyet a kontinens egyik legerősebb csapatának tartanak. Játékkombináczióik, labdatechnikájuk, gyorsaságuk figyelemre méltó, csak az kár, hogy a goal előtt elvesztik a fejüket. Minden erejüket össze kellett szedniök, hogy négy sérült emberükkel gyengült csapatuk megállja a sarat. A homokpálya akármelyik angol gyeppályával kiállja a versenyt.

Szokatlan volt nekik a körülbelül 4000 emberből álló díszes publikum élénk temperamentű részvétele és szakismerete a játék minden fázisán át. Elismeréssel adóztak sok oly apró figyelmességért, melyek a külföldön tartózkodó embernek igen jól esnek (angol lobogók, szinek a belépő jegyen, menükártyán stb. nyomtatványokon)