TALÁLKOZÁS A VÁROS KÖZEPÉN

Koppan a bakkancs szeges talpa:
Jön a sok fáradt katona,
Verejtékes a homloka,
Izzad a barna bornyú rajta.
A városban az ezredes
Komoran int a fürge kürtösöknek…
S rikolt a hangos, rezes trombita:
Katonák jönnek!

Bámészkodók csúfra ne nézzék!
Hogy fáradt: oda se neki,
Lekókadt fejét fölveti
A kürt szavára a legénység.
Egyszerre lépnek; döng a kő;
A lankadt izmok büszkén kirugódnak…
S délczeg fiúkon legel a szeme
A bámulóknak.

Hallelujával, szembe rájok,
Máriás lobogók alatt,
Jön egy kis tétova csapat,
Szegény emberek: búcsujárók.
Megcsuklik a kürt vad szava,
A nyers katonák csak egymásra néznek…
S egyre erősebb az áhitatos,
Templomos ének.

Megtorpanok egy pillantra,
Lüktet a szívem, a szemem,
Mi lesz itt: merőn figyelem?
Megvillan az ezredes kardja.
A kűrtbe belehal a szó,
Majd ezer fegyver tisztelegve zörren…
A búcsús sereg zeng s vonúl tovább
Félelmes csöndben!!!

Gyökössy Endre