Nagy sztrájkok szerte a világban

Öt óriási sztrájk dul végig a világon.
Az egyik az angol közlekedési sztrájk, a másik nagyságban követő, a havre-i hajóssztrájk, a harmadik a newyorki pincérsztrájk, a negyedik a lissaboni közuti sztrájk, az ötödik a milanói ügyvédsztrájk.

A londoni fuvarosok, számszerint 300.000 ember, a kikhez a kikötő és raktármunkások is hozzászámitanak, az első intrádóra 140.000 munkás hagyta abba a munkát s ismerve az angol viszonyokat, a 300.000-ből 270.000 biztosan állja a sztrájkot. A cél: nagyobb bér, kevesebb munkaidő.

Havre-ban a La France uj hajóóriás személyzetével kezdődött a sztrájk s ma már általános az egész kikötőben. A sztrájkoló hajósok és matrózok buzgó támogatót találtak a dockmunkásokban és a kikötő más foglalkozásu munkáselemeiben. A cél: nagyobb bér, kevesebb munkaidő s a terhes szolgálat megkönnyitése több munkás alkalmazása által. 

Newyorkban a Waldorf Astoria Hotelben indult meg a kiszolgáló személyzet sztrájkja s ma talán nincs pincér Newyorkban, aki dolgozik. A cél: a borravaló eltörlése, rendes bér és szabályozott munkaidő. 

Lissabonban a közuti vasutak alkalmazottjai léptek sztrájkba s a legnagyobb zavargások teszik emlékezetessé a sztrájkot. A sztrájk célja: A bér emelése, a szolgálati idő megröviditése, a munkaidő leszállitása s emberséges bánásmód. 

Milanóban a modern kor legérdekesebb sztrájkja dul: az ügyvédek sztrájkolnak. A jelen pillanatban nincs Milánóban ügyvéd, a ki dolgozik. A sztrájk célja nem a megélhetés javitása, hanem munkálkodás lehetősége. A milanói jelenlegi igazságügyi berendezés, épületek, birósági helyiségekben, más birósági hivatalokban olyan botrányos, a helyiségek aprók, piszkosak, az irattárak és hivatalok oly szétszórtak és hozzáférhetetlenek, hogy az ügyvédek nem képesek hivatásukat teljesiteni. Ezért sztrájkba léptek. 


Ez a mostani öt sztrájk nem szórványos jelenség, hanem egyenes tünete a legmodernebb korszellemnek. Az emberek nem tudnak megélni, oly általános a drágaság. Minden drága, lakás, az élelem, az iparcikkek, a szórakozás, az állam fentartási kötelezettség, a gyógyulás és az egészség. Minden, minden pénzt, még pedig sok pénzt igényel.

Leheletlen kodexbe foglalni azokat az elveket, amelyek alapján az emberiség jobb sorsa, megélhetésének lehetősége biztositva lehetne. A baj fölül kezdődik, s egyforma sulylyal terheli minden közbenső fokon az emberiség összességét.

Talán egyetlen oka a világszerte általános drágaságnak, hogy az államfentartás nemzetközi kötelezettsége tulontul sulyos terhet ró az emberiség legkevésbbé tehetős, de számban a legnagyobb tömegére. Nagy és széles látókörű emberek tudják ezt s néhány év óta intenziv munkálkodást fejtenek ki a nemzetközi szövetség keretében a világbéke érdekében. Ettől várják az egész emberiség fellendülését gazdaságilag.