|
A balkáni események
Bulgária mozgósítása, meylről már a múlt alkalommal megemlékeztünk, nagy feltűnést keltett úgy Törökországban, mint a diplomácziai körökben. Bulgária ugyan újabban nem tett újabb katonai intézkedéseket, minthogy újabb lépését Törökország magatartásától teszi függővé. A feszültség mind a mellett tovább tart, minthogy ez intézkedéseknek a portakörök részéről történt fogadásáról és a porta magatartásáról eddig semmiféle jelentések nem érkeztek. Megtörtént határösszeütközésekről szóló különböző hiresztelések alaptalanok, szintugy a bolgár diáklégió alakulásáról szóló hírek is. A hadügyminisztérium parancsot adott, hogy a határon mindennemű kihivást kerüljenek, török részről jövő esetleges támadásokkal azonban erélyesen szálljanak szembe. A bolgár mozgolódás állítólag onnan támadt, hogy a bolgár kormány sokalja a török által követelt pénzbeli kárpótlást, a török viszont ahhoz köti magát, hogy ha Bulgária nem tudja az egész kártéritést pénzben megfizetni, akkor területi kárpótlást kell adnia. Bulgária ily körülmények között sürgősen mozgósított, hogy a Bestebe-vidéket, a melyre sejtelme szerint a törökök szemet vetettek, minden eshetőséggel szemben meg tudja tartani birtokában. Mindenesetre a hatalmakra hárul az a feladat, hogy a bolgár-török viszony elmérgesedésének utját állják. A törökök azt hangoztatják, hogy ha Bulgária erejét meghaladja a kártérítési kötelezettség, Európának kell pénzügyileg megsegítenie. A porta ezzel az álláspontjával egyenesen a hatalmak elé utalja a kérdés megoldását.
A hatalmak minden befolyásukat latba vetik, hogy a bolgár-török viszony elfajulását megakadályozzák s elnyomják a fegyverkezést. Az eljárás alapjául Oroszország körjegyzéke szolgál, a mely kizártnak nyilvánítja Törökország területgyarapodását Bulgária kárára. Oroszország körjegyzékéhez már az osztrák és magyar külügyminisztérium is hozzájárult. |