A török hadseregparancsnok kiáltványa

A törökországi forradalmi mozgalmak feltartóztathatatlanul hatalmukba kerítették a birodalmat s az ifjú törökök hadai diadalmasan vonultak a főváros ellen s ma már az övék Konstantinápoly. A szultán sorsa még nem bizonyos, de az elkeseredettség és – a győzelmi mámor úgy látszik akkora az ifjú törököknél, hogy Abdul Hamid sorsa alatt most már nem azt kell érteni, hogy megfosztják-e a tróntól, hanem megfosztják-e az életétől. A trón már elveszett, ha ugyan az élete is el nem vész akkoráig, mikor e sorok napvilágot látnak.

Huszni tábornok, a főváros ellen vonult sereg parancsnoka két kiáltványt bocsátott ki április 20-án. Az egyik Konstantinápoly lakosságához van intézve s így szól:
1. A nemzet, a mely megtörte az évek óta önkényeskedő abszolutizmust, ismét helyeállitotta az alkotmányos uralmat. E véráldozat nélkül keresztülvitt változás által sujtott gyáva elemek ezerszálú intrikákhoz folyamodtak, meg akarták rontani alkotmányunkat és előidézték az emberiség által elitélt szomorú konstantinápolyi eseményeket.

2. A midőn a nemzet látta, hogy az alkotmányt, a nemzet életének, sorsának, a seriatusnak és a közjónak egyetlen biztosítékát lábbal tiporják és a midőn fölismerte annak szükségességét, hogy az e gyáva tettben valóban bűnös elemek megbüntettessenek, a maga egészében elhatározta, hogy Konstantinápolyba vonul. Végrehajtásképpen elsősorban e hadtestet küldte ide, a melyet Konstantinápoly falai előtt láttok.

3. A közeledő hadsereg föladata és czélja, hogy alkotmányszerű kormányzásunkat úgy megszilárdítsa, hogy semmiféle hatalom ne legyen képes megingatni, hogy bebizonyítsa, hogy nincs törvény és hatalom a sériai által megerősített alkotmány felett és az árulóknak, a kik az alkotmány helyreállítása miatt elégedetlenkednek, utolsó és maradandó hatású leczkét adjon.
4. A lakosság, valamint a semleges magatartást követett katonák védelemben fognak részesülni. Csak a gyujtogatók, az agitátorok és segítőtársaik nem fogják elkerülni a megérdemelt büntetést.
5. Az ulémák intézményét tisztelni fogjuk, az egyes kémek azonban, a kik ulémáknak öltözve merészek voltak a vallást meggyalázni és lázadásra izgatni, nem menekülnek a törvényszerű büntetés alól.
6. A képviselők és az ezek által választott, tehát bizalmukra méltóknak tekintett miniszterek életét megvédjük, ugyszintén azokat a jogokat, a melyeket az alkotmány alapján birnak.
7. Minden intézkedés megtétetik arra nézve, hogy a katonai operácziók folyamán, a melyek a haza és a nemzet érdekében szükségesekké váltak – az ország belső nyugalma ne zavartassék és az összes lakosok élete biztosságban legyen.

8. Az idegen missziók főnökeit, valamint az összes külföldieket bántatlanul hagyjuk és nem fogjuk zalkatni.
9. Reszkessenek azonban a bujtogatók és a véres konstantinápolyi események előidézői, a kik számadással tartoznak azok lelkeinek, a kik a tragikus konstantinápolyi események alatt vértanuhalált szenvedtek. Mindenki tudja ezt meg és maradjon nyugodtan.
A másik kiáltvány a konstantinápolyi csapatokhoz van intézve.