Kossuth hívei a kialakult helyzetről

Éber Antal: Végre le kell számolni azzal, hogy Andrássyt nem lehet megmenteni. A választói reformjával meg fog bukni. Kossuth Ferencz kijelentette erre, hogy noha a legfontosabb föladatok egyikének tekintete a legfontosabb föladatok egyikének tekintette és tekinti a választói reform megalkotását mely tulajdonképen egyik főoka volt annak, hogy általában miniszteri tárczát vállalt s noha mélyen sajnálja, hogy a koalíczió ennek a kötelezettségének eddig eleget nem tett, az igazságnak tartozik annak a ténynek konstatálásával, hogy a választói reform meg nem alkotása miatt őt, mint a függetlenségi párt vezérét semmiféle vád nem érheti, mivel ismételten sürgette országgyűlési tárgyalását.

Bizonyos az is, folytatta Kossuth, hogy a kormány vállalkozott a választói reform megalkotására és meg is kell csinálnia!
Zajos fölkiáltások hallatszottak:
- De mi csináljuk meg, a függetlenségi párt! Andrássynak semmit se adunk!
- A választójogi bizottság, mondta Czizmadia Endre, annak idején sürgette a reform megalkotására és meg is kell csinálnia!
Zajos fölkiáltások hallatszottak:
- De mi csináljuk meg, a függetlenségi párt! Andrássynak semmit se adunk!
- A választójogi bizottság, mondta Csizmadia Endre, annak idején sürgette a reform tárgyalását, de ekkor Andrássy nem akarta tárgyalni. Nevetséges dolog egyébként, hogy a kisebbség csináljon a többség számára választói reformot.
- A pluralitás a nemzet halála! – állította Szentiványi Gábor.
Justh Gyula szólott most hosszasabban.
- A függetlenségi párt programmjában hirdette és kötelezte magát a reform megalkotására. Meg is fogja csinálni becsületesen, de Andrássy nem is volt híve a reformnak. A vezérlőbizottságban is ellene volt; ő és Eötvös Károly. De Eötvöst utóbb meggyőzte Bokányi Dezső. (Derültség.) Nem lehet Andrássytól várni, hogy demokratikus választói jogot csináljon, mert ellensége volt mindig az általános, egyenlő, titkos választói jognak.
- Én pedig nem vagyok barátja az általános, titkos választói jognak, - mondotta Kossuth Ferencz – nekem az általános, titkos választói jog nem kell és csupán olyan választói reformot fogadok el, mely megóvja és bizosítja a magyar faj szupremácziáját.
- Nekem pedig a plurális nem kell! – felelte Justh Gyula.
Kossuth Ferencz ezt mondotta erre:
- Akkor pedig ebben a kérdésben szemben állunk egymással! Mert én nem akarom a magyarság uralmát koczkáztatni!
Justh Gyula: Lehet olyan reformot csinálni, mely a te föltételeidnek is megfelel és pedig pluralitás nélkül. A magyar faj fölényét biztosíthatjuk a kerületek beosztásában. A nemzetiségiektől én nem félek. Ezen a téren is olyan politikát kell csinálni, hogy a nemzetiségieket megbékítsük. A kerületek beosztásáról kész tervezetem van, csak el kell fogadni.
Most kis csönd támadt. A hallgatást Szentiványi Gábor szakította meg. Ezzel a kérdésssel fordult Kossuthoz:
- Kit nevez ki a király miniszterelnöknek?
Kossuth ránézett a kérdezőre és először nevette el magát az este.
- Téged! – felelte azután tréfásan.
Szentiványi nem hagyta magát.
- Ez viczcznek sem nem elmés, sem nem találó, kegyelmes uram! Nagyon várjuk különben Andrássyt! Csak jöjjön, hogy mentül előbb kidobhassuk!
Ekkor teljes haraggal tört ki az ellenérzés az alkotmánypárt s általában a hatvanhetesek ellen.