|
A rheimsi aviatikai meeting.
Mult heti számunkban a rheimsi versenyek három első napját írtuk le, amelyeknek eredményei máris teljes sikert biztosítottak e modern versenynek. Azóta e siker fokozódott, mert alig volt nap, amelyen ujabb világrekordot nem állítottak volna fel.
Magyar napilapjaink dicséretes buzgalommal foglalkoztak e verseny kapcsán az aviatikai mozgalommal, sajnos a versenyről magáról csak rendkívül zavaros jelentéseket hoztak. A versenyzés módozatainak ismerete nélkül ugyanis közönségünk nem volt képes megérteni, miért röpülhet valaki mindennap egy díjért, nem tudta mikor és ki nyert meg végleg egy díjat stb. A zavar legfőképeni oka az volt, hogy lapjaink nem közölték a meeting programmját. E programmból láthatta volna mindenki, hogy az egykörös verseny, amelyben nemcsak a külön próbák, hanem a más versenyben elért egykörös eredmények is számítottak, nyolc napon át tartott, a rheimsi nagydíj négy napon át, a gyorsasági verseny három napon át, az utasszállítási verseny két napon s hogy Gordon-Benett verseny és a magassági verseny dőlt el egy napon.
A verseny fejlődése különben a következő volt: A negyedik napon, szerdán a Grand-Prix de la Champagne-érti küzdelemben a legnagyobb távolság eléréséért folytatott küzdelemben Paulhan a közönség kedvence 2 óra 43 perc és 24 4/5 mp. alatt 133.676 kilométert repült, megverve Sommer világrekordját. Latham aznap csak 31 kilométert tudott elérni, Fourniert pedig egy szélroham gépestül földhöz vágta ugy, hogy nem folytatta a versengést. Az egykörös versenyben aznap nem indult versenyző. Ötödik nap ismét a Grand-Prix hozta a szenzációt, amennyiben Latham az előző nap Paulhantól felállított távrekordot megverve 154 kilométert tett meg 2 óra 18 perc alatt. Az időtartam rekordját Paulhan megtartotta. Szép repüléseket végeztek még aznap Curtiss a gyorsasági versenyért folyó küzdelembe és Coekburn az egykörös versenyben. Hatodik nap dölt el a Grand Prix, amelyet Farman nyert meg, ki az összes előző rekordokat messze túlszárnyalva 180 kilométert repült 3 óra 4 perc 56 2/5 mp. alatt. Tissandier 110 kilométert repült. Az egykörös versenyben Bleriot ért el jelentősebb eredményt. Hetedik nap a Gordon-Bennett verseny napja volt. Az értékes díjat Curtiss nyerte meg Amerika számára Bleriot és Latham előtt.
Nyolcadik vagyis utolsó nap dölt el a magassági verseny, a gyorsasági verseny az utasszállító verseny és a kormányozható léghajók versenye. I. Grand-Prix de la Champagne & de la vills de Rheims. Győztes, aki aeroplanjával a legnagyobb távolságot repült be. Farman biplan, 7 hengeres, léghütéses, forgó Gnome-motor. 3 óra 4 p. 56,4 mp. 50,000 frank, Farman tényleg 190 kilométert repült, de az utolsó 10 kilométert a sötétség beállta miatt nem számították.
Prix de la vitesse. 1. Glenn Curtiss (Curtiss-biplan) 25 p. 49.2 mp. pönalizációval). Tényleges idő 23 p. 29.2 mp. 10,000 frank.
Prix de tour de piste. 1. Louis Bleriot (Bleriot-monoplan, Auzani-motor) 7 p.47.8 mp. 7000 frank.
Prix de Paltitude 10,000 frank.
Coupe d’aviation Gordon Bennett.
Concours dés mechaniciens. |