Blériot repülőgépe és a repülés

Hatalmasat haladt az emberiség a repülés problémájának megoldása terén, közel egy évtized leforgása alatt. Eme rohamos fejlődés az ismeretlenség homályából előtörő uj erőforrásnak, a benzinmotornak tulajdonítandó, mely korszakalkotóvá lett az emberiség történelmében.

A repülés problémájának megoldásával két évtizeddel ezelőtt kezdett foglalkozni a műszaki világ. A kisérletezők eleinte a madarak repülésének utánzásában keresték a megoldást. A legkomolyabban kisérletezők ezen a téren Lilienthal nevü franczia mérnök volt, kinek sikerült is merev szárnyak segélyével, egy magaslatról leugorva kb. 200 m. utat a levegőben megtennie.

Majd ezután Mattim Hiram ismert mérnök mechanismussal próbálkozott a szárnyak mozgásait utánozni. Kisérletezései azonban csődöt mondtak. Gépe elpusztult, beigazolva, hogy mechanismus segélyével a madár szárnyainak tökéletes mozgásai nem utánozhatók.

Ezután előtérbe nyomul a benzinmotor, a melynek alkalmazásával a repülés problémájának megoldása rohamos fejlődésnek indult. Megkonstruálják az automobilt s ezzel egyidejüleg a motor is tökéletesedik. A repülőgép problémájával foglalkozók a haladás és a siker kulcsát egyértelmüleg a benzinmotorban látják. És, hogy nem tévedtek, az eredmény bizonyítja.

Blériot eleinte szintén a madárrepülést utánzó mechanizmussal kisérletezett. Kísérleteinek eredménytelensége késztette azután arra, hogy áttérjen az aeroplan rendszerre és ezen a téren sikerült is neki óriásit produkálni, mellyel nevét az aviatika történetében mindenkorra megörökítette.

Megszerkeszti a XI. és XII. typusu monoplanját mellyel sikerült neki első kisérlete a La Manche csatornán átrepülni. Barraques-ban szállt fel és Doverig tartó 49 km.-es utat 33 percz alatt tette meg, mi kb. 70 km.-es óránkénti sebességnek felel meg. Megnyerte ezzel a „Daily Mail” 25,000 frankos díját és ezenkívül egy csomó kitüntetésben részesült. Az egész czivilizált világ sietett üdvözölni a levegő nagy „Napoleonját”, kinek hazatérése az ünnepeltetések szakadatlan lánczolata volt.

A „Blériot XI.” monoplán, mellyel okt. 17-én nálunk felszállt, rövid leírása a következő:

A monoplán egy fix törzsből és három hordfelületből áll. A három hordfelület közül kettő gép mellső részén van elhelyezve, mely szükség esetén leszerelhető, míg a harmadik a törzshöz van szerelve, melynek két oldalán a mozgatható magassági kormányfelületek foglaltak helyet. Ezek szolgálnak a magassági kormányzásra, míg a horizontális kormányzásra ugyancsak a gép hátsó részén levő timonszerüleg szerkesztett kormánylapát szolgál.

Fontos alkatrésze a gépnek a futó- vagyis a leszálló-készülék. E szerkezet részben fából részben aczélcsövekből alkotott keretből áll, mely egyszersmind a géptörzset támasztja alá. Erre van rászerelve ezután a rugalmas bicziklikerék.

A gép stabilitása szélcsend idején elég biztos, de szeles idő a gép stabilitását erősen veszélyezteti. A gép mozgató erejét a motor által hajtott mahagóni facsavar, míg a hajtóerőt a három hengeres Anzani motor szolgáltatja, mely részben öntvényből, részben aluminiumból készült. Erőkifejtése 23 lóerő. Sulya pedig 65 kg.
A gép sulya vezető nélkül 200 kg. a hordfelülete 14 négyzetméter.

Ezzel a géppel hódította meg Blériot az emberiségnek a levegőt.