Könyves Tóth Kálmán

Nekünk kedves, régi hivünk és munkatársunk – a leghívebbek és legrégibbek egyike – a református egyháznak oszlopos embere, Debreczen társadalmi életének egyik kedves, tisztelt alakja, Könyves Tóth Kálmán, most ünnepelte 50 éves írói jubileumát. 1859-ben, még diákkorában, jelent meg első irodalmi műve, a melyet a különböző tárgyú és természetű munkák egész sora követett.

S nagyon hamar helyet talált Pákh Albert „Vasárnapi Ujság”-jának hasábjain is; Gyulai Pálon kívül alig él ma egy is, a ki régebb idő óta dolgozik lapunkba. Nagyon szorgalmas munkatárs volt, a 60-as, 70-es években alig volt szám, melybe ne írt volna s azóta is, bár nagyobb irodalmi vállalkozások, terhes egyházi tisztsége s más egyéb elfoglaltság voltak vállain, soha nem szűnt meg a bizalmas, jó munkatársi viszony köztünk és közte.

S hogy most, hetvenkét éves korában sem pihen tolla, mutatja a Thököly-árvák czímű érdekes történeti regénye, mely tavaly jelent meg a melléklapunk, a Világkrónika hasábjain s több szép, meleg verse, köztük az, a melyet mai számunkban talál az olvasó. Munkás, gyümölcshozó életet élt többféle téren is, becses szolgálatokat tett a maga korának.

Tipusa a régi szabású kálvinista papnak: élénk érzék a kulturális dolgok iránt, józan mértéktartás minden dologban, erős gyakorlatiasság, az egyensulyozott lélek humora, hajlam a moralizálódásra, szilárd, egyházias vallásosság, de misztikus hajlamok nélkül, a felekezeti életben gyökerező felfogásmód, a mely azonban könnyen tud szélesebbkörű, általános hazafiúi és emberi szempontokig fölemelkedni – ezek azok a jellemvonások, melyeken egyénisége alapszik.

S ezekből érthető, hogy bár mint református lelkész, egész élete folytán szűkebb érdekkörök, egy község, egy város gyülekezetének szolgálatában állott, munkájának java messze elhatott ezen a körön kívül is.

Szépirodalmi munkái is Könyves Tóth Kálmán egyszerű, művelt, a hagyományok alapján szilárdan álló egyéniségét tükrözik. Vannak köztük kitünő ifjúsági olvasmányok, az alföldi kisvárosi életet rajzoló kedves humoros elbeszélések, komolyabb történeti képek, vallásos és profán költemények.

Becsületesen, minden nagyzoló felhő-ostromlás nélkül, irói tehetséggel készült dolog valamennyi, jelei vannak, hogy ha másféle munkaterek nem vonták volna el a szépirodalomtól, Könyves Tóth Kálmán jelentékeny állást foglalhatott volna el irodalmi életünkben.

Így is azonban nem volt meddő élete irodalmi téren sem, munkáinak megvolt a hálás közönsége, neki magának is öröme telt bennük, nevének tiszteletet szerzett ezen a téren is. Olvasóinknak nagy serege örömmel köszönti pályája ötvenedik fordulóján.