A pekingi orosz követ meggyilkolása

Az Oroszország és Khina közötti végsőkig feszült viszonyba, mely már-már „farkas-szemet” nézéshez hasonlít, nem tudni nem szól-e bele végzetesen döntőleg annak a gyilkosságnak a híre, mely márczius 21-ikén hajnalban érkezett hozzánk Pétervárról, azt adva hírül, hogy a pekingi orosz követet meggyilkolták.

Az előbb érkezett táviratok szerint a khinai kormány igen barátságos és békülékeny hangú válaszjegyzéket intézett az orosz kormányhoz, a melyben biztosítja Oroszországnak azt a jogát, hogy Kobdoban konzulátust állítson föl. A jegyzék ezenkívül biztosítja az orosz alattvalóknak azt a jogot, hogy szabadon üzhessenek kereskedelmet Mongolországban és nagy falon kívül eső más vidékeken, valamint a Tienshan-hegység északi és déli vidékein és pedig mindennemű és bárhonnan származó árúkkal.

A mi a khinai teának Oroszországból Khinába való behozatalát illeti, a khiani kormány jegyzéke azt kijelenti, hogy ez a teakereskedelem az 1907. évben Csugucsakban az orosz konzul és a khinai taotájtól aláírt megegyezés alá tartozik, a melynek harmadik czikke azt a rendeltetést tartalmazza, hogy a tea Khinának ősi saját terméke és eladás czéljából nem szállítható Khinába vissza.

Ezen jegyzékből azt lehetett volna következtetni, hogy a két ország fölkavart bonyodalom elsimult. Közben azonban úgy Khina, mint Oroszország lázasan készülődött a háborúra. A nagy khinai falak mentén sürgősen csapatokat vontak össze. A hadügyminiszter mozgósítási parancsot adott ki. A khinai hadvezetőség legutóbbi ülése elhatározta, hogy minden áron megakadályozza azt, hogy európaiak Khina belügyeibe avatkozzanak.

Oroszország a maga részéről szintén igyekszik harczképes helyzetbe kerülni a khinai határ mentén. Hivatalosan azt mondják ugyan, hogy az orosz hadseregnek Turkesztánban való mozgósítása nincs összefüggésben a khinai kormány jegyzékével. Az orosz külügyi hivatal és a hadvezetőség között tárgyalások folynak az orosz csapatoknak a khinai határra való előretolása ügyében. Terveik nemcsak arra szoritkoznak, hogy Kuldsát megszállják, hanem megszállni akarják a mongol-orosz határon fekvő összes városokat.
A khinai kormánynak az orosz követelésekkel szemben tanusított engedékeny magatartásáa a khinai népet rendkívül fölizgatta. Mindenfelé népgyűléseket tartottak, a melyeken erélyesebb magatartást követeltek Oroszországgal szemben. Meglehet, hogy ezek az elégedetlenek a khinai kormány fönt ismertetett jegyzéke miatt való elkeseredésükben ölték meg az orosz követet, hogy így fegyveres elintézést provokáljanak.

Az sem lehetetlen azonban, hogy a khinai kormány gyilkoltatta meg a követet. Az orosz csapatoknak a khinai határra való szállítása nagyon nehéz. Eddig még nincs is sok katona a határon. Könnyen meglehet, hogy a kormány balgán siettetni akarta a háború kitörését, hogy könnyebben megmérkőzhessék a határon lévő kevés orosz katonával. Mert a pekingi orosz követ meggyilkolása minden valószínüség szerint a khinai-orosz háború kitörését jelenti.

A háború kimenetele természetesen teljesen bizonytalan, mert az a legnagyobb nemzetközi bonyodalmakat is okozhatja. A khinai határon rendkívül sok angol katona is tartózkodik. A háború kitörésekor pedig valamennyi hatalom csapatokat küld Khinába „érdekei védelmére”. Az érdekek megvédéséből pedig könnyen barátságos megegyezés származhatik a hatalmak között, a mely Khina földarabolására vezet.