Nemrég halt el dr. Károly Tivadar bajor herczeg, ismert szemorvos, a kinek egyéniségét tudományos szakkörökben rendkivül megbecsülték, mert herczegi származásával ellentétben oly odaadással élt a tudománynak és orvosi hivatásának, mintha az lett volna a kenyérkeresete s ehhez fűződnék exisztencziájának minden szála.

A neves herczegi doktor halála azonban csak azt jelentette, hogy egygyel kevesebb az olyan bajor herczeg, a ki a tudományt gyakorlatilag és hivatásszerüen kultiválja. Itt van ugyanis dr. Lajos Ferdinánd bajor herczeg, a ki szintén végzett orvos és teljes szivvel-lélekkel a hivatásának él. Szakkörökban ugy ismerik, mint komoly és tudományos szempontok szerint mérlegelendő orvost, a kit a származása legkevésbé sem gátol meg abban, hogy ugy fogja fel a hivatását, a mely nem türi meg gyakorlati értékelés tekinteteiből a herczegi kényelmet.

Bizony, Lajos Ferdinánd doktor ur ő fensége a klinikáján nap-nap után a legszorgalmasabban dolgozik, betegeket fogad, gyógykezel, vizsgálódik, orvoskutatásaival vitatkozik, ir stb. A doktori herczeg most volt ötven éves. Felesége Maria de la Paz infansnő s e házasság révén ő a spanyol katonai egészségügyi csapat főfelügyelője. A kik személyesen ismerik a doktori herczeget, azt állitják, hogy senki sem hinné el, a származásának előkelőségét, a melyre egyébként maga a herczeg, mint okos doktor és művelt ember, keveset ad és csak véletlen szerencsének tekinti.