Lőfegyver buvárok számára

Verne Gyula, az elhalt hirneves franczia iró „Husz ezer mértföldnyire a tenger alatt” czimű fantasztikus regényében leirja azokat az érdekes harczokat, a melyeket egy kapitánynak kellett megvivnia a czápákkal. Verne e regényében azzal az ügyességgel ruházza fel a megszorult kapitányt, hogy az üveggolyókkal lövöldözött a vizbe a czápákra, természetesen: kiváló eredménynyel.

A miről Verne Gyula oly régen a regényiró fantáziájával irt és a minek lehetőségét oly természetesnek tudta feltüntetni, valóra vált. Akadt ugyanis egy jónevű buvár, a ki hosszu ideig foglalkozott azzal az ideával, hogy mikép volna lehetséges olyan fegyvert szerkeszteni, a mely egyformán használható a viz alatt nemcsak védekezésre, hanem támadásra is. Mindeddig ugyanis a viz alatt csak is késsel lehetett védekezni a tengeri állatok és szörnyek ellen, a védekezés sikere azonban nagyon is kétségesnek bizonyult.

Igy például a buvároknak igen gyakran a saját helyzetüket tették veszedelmessé, mert a védekezés hevében a késsel elmetszették a légvezetőcsövet, vagy a felhuzó-kötelet. Legujabban azonabn Gröbl kapitány, a hires buvár olyan erős anyagból készült fegyvert szerkesztett, a melyet guttaperchába beburkolt tölténynyel töltenek meg.

A lövés után oly erős vizsugár keletkezik a vizben, a melynek óriási átütő ereje van, ugy hogy egy közönséges pánczéllapot átlyukaszthat. Gröbl már több kisérletet folytatott, mindazonáltal a fegyver még tökéletesitésre szorul.