Hivatalnokból betörő

A tolvajok zömét mindig a társadalom alja adta. Tanult, intelligens ember, ki tollával kereste meg a kenyerét, mégis csak ritkábban lépett át azon a keskeny ösvényen, mely a bünt elválasztja a nyomortól vagy a könnyelmüségtől. Mostanában azonban a lateiner-elem is mind sürübben adja fejét a közönséges tolvaj mesterségre, sőt a hivatalnokból betörőféle karrierek megdöbbentőn kezdenek szaporodni. A zöm természetesen ügyetlen. Olyan ostobaságokba bocsátkozik, hogy már az első kisérletnél is maga magát árulja be. Mindenekfelett véghetetlen szórakozott s a szokatlan munkakörre való áttérés feletti izgalmában, megfeledkezik a legelemibb óvatosságról. Hiába, mindenhez gyakorlat kell, még a betöréshez is s az ügyes detektiv ugyszólván a helyszinről olvassa le a dilettáns munkáját.
Nemrég agy üzletbe betörtek. A tolvaj otthagyta a - munkakönyvét. A káros nagyon meg talált örülni neki.
- Most már tudják a torvaj nevét, - vélekedett - könnyü elfogni.
A detektivnek nem egészen ez volt a nézete.
- Ez nem a tolvaj munkakönyve, - jelentette ki - itt gyakorlott betörő dolgozott, a ki a könyvet lopta s megtévesztésre hagyta itt.
Ugy is volt. Viszont egy másik betörésnél egy névjegyet találtak. A padlón hevert és egy irodista neve állott rajta, a kit nyomban előfogott a rendőrség. Biztosra ment, mert csak tanult emberrel eshetik meg ez a bárnyuság, hogy mikor betör - otthagyja a névjegyét. A másik meg a helyszinén hagyta összes levelezéseit. Ügyvédjelölt volt, ki egyik rokonához látogatott el, mikor az nem volt odahaza. Feltörte iróasztalát, zsebre gyűrte a takarékkönyvet s az ott talált készpénzt. Hogy helyet csinálhasson a lopott holminak, kitette egyelőre a kabátja zsebéből a maga dolgait és sietségében ott is felejtette az iróasztalon. Bájos levélkék is akadtak közte.
Egy vidéki uri leány rajongó szerelmes levelei, telve négyszemközti intimitásokkal….. Egy kicsit halálra szégyelte magát a kis leány, mikor a rendőrség a leveleket visszakézbesitette. Egy Andrássy-uti ruhakereskedőnél pedig a betörők - züllött uri fiuk - otthagyták a monogrammjukat. Tetőtől-talpig átöltözködtek uj fehérnemübe s ruhába, de nem gondoltak arra, hogy a helyébe otthagyott régi fehérnemüben ott maradt az áruló monogramm, a régi kabátban pedig a szabó neve, hol dolgoztatni szoktak. Ilyen a hivatalnok-betörő. De nem mindegyik. Akad a finom ember között is betörőtalentum. Ilyen ez a Szabó Márton is, a kinek a képét itt közreadjuk. Könyvelőpályán kezdte s most a legveszedelmesebb betörők egyike. A mult hónapban megszökött a budapesti törvényszék fogházából. Meg is látszott a fővárosi betörő-krónika hirtelen fölelevenedésén. Azóta már egy királyutczai bankházba s egy miniszter özvegyének lakásába tőrt be. Határozottan nagy sikerrel: mintegy 15.000 koronára valót szerzett. Az agyafurt tolvajt - mig e sorokat irjuk - hasztalan keresi a rendőrség.