A vizen való közlekedés, ugy nemkülönben a viznek, mint az emberi társadalomban oly fontos szerepet játszó elemnek megfelelő felhasználása, értékesitése, valamint kellő korlátok közé való szoritása az államnak – különösen az ujabb korban – elsőrendü feladatát képezi. A folyók, folyamok, tavak stb. szabályozása évenként óriási összegeket nyel el, de azért még távol állunk attól, hogy a viz hatalmas erejével kellő sikerrel szállhassunk szembe.

Legfeljebb annyit sikerült elérnünk, hogy a közönséges mindennapban némileg gátat vethetünk a viz féktelenkedésének, de mihelyt olyan viharos esőzések kerekednek, mint a minők e folyó évben voltak nemcsak Európaszerte, hanem hazánkban is, akkor szomoruan bebizonyosodik, hogy eszközeink és berendezésünk tökéletessége még távol áll a befejezettségtől.

Ujabban a vizi védmüveknél kezdték belátni, hogy az eddigi rendszerek egyrészt igen bonyolódottaknak bizonyultak, másrészt védelmi erejük is kétséges volt. Most legujabban kiváló eredményeket érnek el Franczia-, Olasz.-, Svédországban, Svájczban, sőt a szomszédos Ausztriában is az ugynevezett hengerhát, vagy jobban mondva duzzasztó segélyével. A hengergát, a mint az képünkön igen jól látható, hatalmas vashengerből áll, a melylyel a folyó vizet meg lehet duzzasztani, vagy alkalmasan el lehet zárni és illetőleg eltériteni a folyóvizet, a mi különösen medenczemunkálatoknál, kotrásoknál, hidépéitésnél stb. játszik igen nagy szerepet.

A folyók hajózhatóvá tétele tudvalevőleg attól függ, hogy a néha szeszélyes folyó irányát a mederkiigazítással szabályozzák. Hogy tehát ilyen munkálatokat helyenként alaposan és sikerrel lehessen elvégezni, a hengergát vagy hengersziliphez kell folyamodni, a mi óriási idő-, anyag- és erőmegtakaritást jelent. A hengergát felemelése, még pedig a kívánt magasságra, vagy lesülyesztése egy külön e czélra beépitett gépezet segélyével történik. Ekkép a folyó szintjét tetszés szerint lehet magasabbra emelni, óriási viztömegeket lehet a megszabottól eltérő utra terelni, a mi pedig igen nagyjelentőségü: nagy viztömegeket lehet hajtó, mozgató erőre változtatni és ehhez képest egyetlen egy jó szerkezetű hengergát valamely nagy kiterjedésű ipar, vagy gyártelep üzemének rendbe tartására kiváló szolgálatokat tehet, a mennyiben a megduzzasztott viztömegekből származó erőátvitel, révén hatalmas telepeknek válhatik erőforrásává.

A hengergátak nagysága természetesen attól függ, hogy minő közvetett célra akarjuk használni. Ha például pusztán annyi viz kell, a mennyi öntözésekre szükséges, akkor egy méter átmérőjű gát elégséges, ellenben már erőátvitelekhez négy, sőt öt méter átmérőjü hengergát szükséges. Ilyen hatalmas hengergátat ábrázol a képünk, a hol a gát átmérője 4 méter 13 czentiméter, a folyó szélessége 18 méter, a hengergát pedig a gépek segélyével (a melyek a gát két végén vannak elhelyezve) négy méternyire emelhető és sülyeszthető. Óriási előnye a hengergátnak, hogy nagy könnyűséggel kezelhető, tehát szükséghez képest gyorsan használható. Czélszerünek mutatkoznék, ha nálunk is kipróbálnák a hengergátat.