Az új véderőtörvény életbeléptetése

Az 1889. évi véderőtörvényutasítás 2-ik almelléklete négy csoportra osztja a testi fogyatkozásokat. E szerint fogyatkozások 1. azok, melyek a különben meglevő testi képesség mellett a hadi szolgálatra való alkalmasságot meg nem szüntetik, 2. melyekkel az illető csak póttartalékba mint „kevésbbé alkalmas” avatható föl, 3. melyek a fegyveres szolgálatra való alkalmasságot kizárják, 4. minden szolgálatra alkalmatlanná tesznek.

Ezzel a beosztással szemben az új utasításban a fogyatkozások négy csoportja így minősül: 1. A melyek a különben meglevő testi alkalmasság mellett a katonai szolgálatra való teljes alkalmasságot nem zárják ki. 2. Az illetőnek csak „segédszolgálatokra alkalmas mint….,” gyanánt való besorozását engedik meg. 3. A fegyveres és segédszolgálatokra való alkalmasságot kizárják. 4. Minden szolgálatra alkalmatlanná tesznek.
A minősítés e változásának természetes következménye, hogy az egyes csoportokba sorolt fogyatkozásokat is újból kellett osztályozni. A régi beosztás 74 tételével szemben az új 81 tételt sorolt föl.

Az első csoportba csak olyan fogyatkozások tartoznak, a melyek a fegyveres szolgálatot abszolute nem akadályozzák. A régi gárdaseregek iránt támasztott követelmények közt az esztétikainak nagy, sőt elsőrendű szerepe volt. Ma sem a kopaszság, sem egy kisebb anyahegy nem akadályozhat abban, hogy a nagyfejűség is ide tartozik, mert ez a harmadik csoportba esik, az első csak a szabályos koponya nagyságától és alakjától való csekélyebb eltérést engedi meg.

A régi utasítás az első csoportból kizárta a ludtalpuakat, izzadós lábuakat, sérveseket stb. Azóta az orvosi tudomány fejlődött s már régóta, időközben kiadott rendeletek alapján ezeket a fogyatkozásokat nem tekintették akadályozónak. Megállapítható, hogy az első csoport fogyatkozásai olyanok, hogy alig van ember, a kinek ne volna belőle. Híres atlétáink, legdaliásabb férfiszépségeink közt is gyakori a térdsurlós, a rövidlátó, a vágott orru. Csak körül kell néznünk.

A második csoport fogyatkozásai is olyan természetűek, hogy az egyenruhát nem teszik komikussá, a minthogy európai szemben sohasem tehet komikussá valakit, hogy szerencsétlenségére biczeg. E mellett lehet jó szabó, czipész, szerelő, küldöncz stb.

A harmadik csoportba tartozók sohasem fognak egyenruhát viselni. Ahhoz pedig, hogy sánczot ássanak, erdőt vágjanak ki, házakat romboljanak, anyagot hordozzanak, nincs szükség Adoniszokra.
A negyedik csoportba tartozók valóban teljesen nyomorékok. De a legnagyobb tévedés, hogy ezek is tekintetbe jönnének, mint katonák.