A párisi tudományos akadémián a napokban választották be tagokul az ujabb halhatatlanokat. Mint általában mindenütt, ugy a franczia akadémikusok körében is nagy mozgalmat keltett a tagválasztás, nem szólva arról, hogy a franczia akadémia rendkivül exkluziv a tagválasztás dolgában és nem egy esetben volt rá példa, hogy igen érdemes tudósok, nagynevű írók hasztalan igyekeztek hosszu éveken át bejutni az akadémisták előkelő társaságába.

Az idei tagválasztásnak élénkségét emelte az a körülmény, hogy számos akadémikus sikra szállott a rádium nagynevü tudós felfedezője, Curiené asszony beválasztása érdekében. Ezzel pedig kapcsolatban állott az a kérdés: vajjon a franczia akadémia pusztán a tudományos érdemeket akarja-e méltatni, vagy pedig csak a tudós férfiak számára közelithető meg, ugy a hogy.

A választás, a mely egyike volt a legmozgalmasabbaknak, Curiené hátrányára dőlt el. Az akadémikusok ugyanis két szavazattöbbséggel Branly hirneves franczia fizikust, a drótnélküli táviratozás feltalálóját választották be Curienével szemben.

Branlynak a tudományos világban igen jó neve van, érdemes tudós, megválasztása azonban azt igazolta, hogy a franczia akadémia nők számára egyelőre, valószinűleg azonban csak rövid ideig, még zárva van.