|
Az üldözöttek Eldorádója - Zsidóország Dél-Amerikában
Egy kicsit tán komikusan is hangzik az, hogy van olyan föld, a melyiken zsidó csikós üli meg szőrin a lovat, héber legény markolja az eke szarvát, izraelita kisbérei teremtettézi csára-hajszra az igásökröt.
Magyar lapok külön is sokat írtak egy-egy orosz menekült elbeszélése nyomán s nem egyszer hosszú csapatok vonultak-vánszorogtak Budapesten át. Ezeknek a soroknak irója végigjárta akkor a revolúczió néhány fészkét s Oroszországból részletesen beszámolt arról, hogy milyen elnyomatás senyveszti az orosz alattvalókat, köztük leginkább a zsidókat.
Most arról próbálok igénytelen képet fösteni, hogy a hazájukból kiüldözött szerencsétlenek, a vagyonuktól megfosztott modern Ahasverusok hol találtak pihenőre, hogyan élnek exotikus tájakon, messzi idegenben, a hol a mult, a rablógyilkosságok végtelen sora csak mint valami kísérteties álom merül föl a lelkükben..... Jórészt egy magyar embernek köszönhetik a zsidók az újkori Eldorádót. S a mikor a tengerentúli meseországot emlegetjük, hangsúlyozni kell, hogy ezt nem egyoldalú felekezeti nézőpontok varázsolták az üldözöttek számára, hanem általános filantrópiai érzések. Nagy emberbarátok terve volt az, hogy bizonyos országokból - a melyekben még sok középkori barbár szokás dívik - a rettentő szegénység, a kínzó elnyomás alól kivonjanak ártatlanokat, a kik szabad ország szabad levegőjében, termékeny prairieken egészséges, műveit és szabad emberekké lesznek.
Dr. Sonnenfeld Zsigmond honfitársunk báró Hirsch Móriczczal, a milliárdos emberbaráttal együtt szervezte meg Párisban a zsidó gyarmatosító társaságot, a melynek igazgatóságában német, franczia, angol zsidó czelebritások foglalnak helyet. Mit akart a Jewish Colonisation Association? A zsidókat visszavezetni a földhöz, a melyből Oroszországban talpalatnyit sem vásárolhatnak. Exisztencziát teremteni olyanoknak, a kik nélkülözik a polgári jogokat és vallási elfogultság miatt szakadatlan kínszenvedés az életük, mint a muszkáknál és Romániában, vagy tűrhetetlen nyomorúság sorvasztja őket, mint Galicziában. A társaság ezért földeket szerez Brazilia, Argentina, az Egyesült-Államok, Kanada és Palesztina területén, a zsidók ősi lakóhelyén is. Az ifjakat neveltetik, az idősebbeket támogatják, felnőtteknek és családapáknak nagyobb összegeket adnak, hogy rendesen művelhessék a földjeiket, házat építhessenek.
Húsz esztendős lejáratra kamattalan törlesztéses kölcsönt is adnak. De magában Galicziában vagy Oroszországban is pénzintézetek alapitásával olyan hitelt nyujtanak újabban a kisiparosnak, a minőt sehol másutt nem szerezhet. Különösen nagyszabású a gyarmatosítás Dél-Amerikában, a hol a föld csudásan termékeny és kövér, bár a legolcsóbbak közé tartozik ma világszerte. Az oda telepített zsidók a földön kívül háromezer dollárt kapnak. A mult évben így körülbelül 670.000 dollárt, vagyis 3.350.000 koronát osztottak ki, - nem számítva a földek értékét. A zsíros föld mindig lehetőséget nyújt rá, hogy tisztesen megélhessenek és pontosan törleszthessenek. Az elképzelhetetlen nyomorban sínylődő zsidókra, a kik ezelőtt alamizsnából éltek, frappáns hatással volt ez az akczió s megváltoztatta egész erkölcsi világukat, felfogásukat. Önkéntelenül is gyorsan ráczáfoltak ellenségeikre, a kik azt hirdették, hogy ipari munkára alkalmatlanok, a földmívelést pedig sose tanulják meg. A világgá kergetett, beteg népség beigazolta, hogy normális viszonyok közt elsőrangu iparos, példás „paraszt” is tud lenni. |