Fürdőbacillus

Már ilyen is van. Azért persze nem kell ugy érteni a dolgot, mintha az, a ki fürdik, baczillusokat eresztene a bőre alá és hogy a fürdés, már mint a rendes, bármiképp is ártalmas lehetne. Sőt ellenkezőleg, nem árt, ha mindig hangsulyozzuk, hogy rendes fürdés az egészségnek a legjobb elősegitője. Sőt még hozzátehetjük, hogy tulajdonképpen nem is attól a látható piszoktól való megtisztálkodás a fürdésnél a fő dolog, mert hisz ruha alatt végre is nem piszkolódunk be olyan módon egy könnyen, hogy a bőrünk piszkos is legyen.

A fürdés lényege az, hogy önmagunktól tisztálkodjunk meg. Ezt igy kell érteni : A bőrünkön keresztül állandó párolgás és a nedveknek bizonyos kiválasztódása folyik. Ezek a párolgások, kiválasztások csupa olyan dolgokat visznek ki a bőrünk likacsain keresztül, a mik nem a testbe valók. Tehát valóságos mérgek a testre nézve. Mármost, ha ezek rajta maradnak a bőrön, ugy ott egyáltalán nincs jó helyük. Mert a bőrön keresztül megint legalább többé-kevésbé fel is szivódnak. Egyáltalán a fürdetlen test egy hártyaméreggel van bevonva. Ezektől a mérgektől kell megszabaditani a testet és ezért kell azokat lefürdeni. A hideg víz erre a czélra nem olyan jó, mert az összehuzza a bőr likacsait és nem is oldja ugy ki a mérgeket, mint a langyos, meleg viz.

De ezt csak közbevetve. A fürdőbaczillushoz mindennek semmi köze. Hanem egy furcsa betegséget ismertek fel, a mely járványszerüen lépett fel egyes vidékeken. Valami sajátságos nyak-, fő és hátfájással jár, rosszullét, magas láz és nagyon legyötri az embert. Infulenzaszerüen kezdődik, aztán epehányás lép fel, sárgaság utána, gyakran vesegyulladás és végén szivgyöngülés. Szóval czudar egy betegség.

Mikor Németországban már nagyon járványos lett, alapos tanulmányozás alá vették és azt tapasztalták, hogy egynémely garnizon katonaságában tört ki nagyon sürün. De a ragály nem terjedt azért onnan ki. Majd azt figyelték meg, hogy ugyanabban a városban, a kik rendes fürdőbe jártak, nem kapták meg, csak azok, a kik egy tóba jártak fürödni. Megállapitották, hogy a katonák is tényleg abba tóba jártak. És csak az a legénység kapta meg azt a járványt, a mely ott megfürdött. Ilyen nyomozások után megállapithatták, hogy annak a tónak a fürdővizében vannak bizonyos fajta bogarak, a melyek észrevétlen kis szurásokat ejtenek a bőrön.

Már most innen csak egy lépés kellett, hogy rájöjjenek, hogy azok a bogarak vagy lárvák oltanak be egy baczillusfélét a testbe, a mely azt a nyavalyát okozza. És hogy az eset egészen hasonló azokkal, a midőn szunyogok, legyek oltanak be betegségeket emberekbe, szintén ugy, hogy egy bennök tenyésző kórokozó baczillus jut szurásukkal a testbe.

Ilyen baczillusok okozzák a közönséges hideglelést, a maláriát, a melynek a baczillusait egy szunyogfajta hordja magában. A mocsárnak csak annyi köze van a hidegleléshez, hogy az a szunyog tenyészik benne. Ki is próbálták, hogy a legmaláriásabb vidéken, kinn a mocsarasban aludva se lett maláriás senki, a ki hálóval védekezett a szunyogok ellen.

Dalmácziában meg az ugynevezett papatacsi légy okoz egy könnyebb járványt. Afrikában a csecselégy okozza a rettenetes és majd mindig halálos álomkórt. Igaz, hogy most már arzénnal tudják gyógyitani. A rémes sárgalázt is egy szunyogfaj okozza. A mit ezek a röpködő rovarok a szabadban mivelnek, ugyanazt cselekszik a maguk baczillusával azok a bizonyos vizalatti kis bestiák. a piszkos, mocsaras partu tavakban tenyésznek ezek.