A vaggonkartel kudarca

Közöltük a kereskedelmi miniszternek azt a nagyjelentőségü elhatározását, hogy a vaggonkartel árdrágitó mesterkedéseivel szemben az istvántelki főmühelyben rendelt meg kilenc uj tipusu vaggont és hogy emiatt a vaggonkartel fühöz-fához kapkodott, hogy a kereskedelmi minisztert az istvántelki főmühelyben készülő vaggonok munkálatainak folytatásától eltéritse.

Küldöttség járt a miniszterelnöknél, kijárók jelentkeztek a kereskedelemügyi minisztériumban, de megelégedéssel jelenthetjük, hogy a kartel minden erőlködése hiábavaló volt, mert a kereskedelmi miniszter megmaradt eredeti elhatározása mellett és utasitotta az istvántelki főmühely főnökségét, hogy a megkezdett munkákat haladéktalanul folytassa.

A kartel más uton is próbálkozott és el akarta hitetni a munkássággal, hogy a főmühely főnöksége lefogja szállitani a munkabéreket, mivel csak leszállitott munkabérekkel képes a vaggonokat a kartel árainál olcsóbban előállitani. Azt is megkisérelték, hogy sztrájk mozgalmat szitsanak a munkások között. Azonban minden igyekezet hiábavaló volt, mert az istvántelki főmühely munkásai nemcsak a rendes munkabért kapják, hanem a vaggonok épitésénél külön jutalékban is részesülnek.

Igy tehát házi kezelésben fog megépülni az első kilenc vasuti kocsi, aminek meglesz az a kettős haszna, hogy először pontos számadatok fognak a Máv. rendelkezésére állani arról, hogy a kocsik előállitása mennyibe kerül és el fog dőlni, vajjon képes-e a Máv. a karteltől függetlenül vaggonjait beszerezni.

A kartel nagyon jól tudta, hogy milyen nagy horderejü ennek az istvántelki munkának megrendelése és épp ezért igyekezett a leghitetlenebb presszióval is arra, hogy a munka folytatását meghiusitsa.