Teleszky János pénzügyminiszter február 24-én törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé az 1909. évi VII., VIII.. IX. és X. törvényczikk, valamint az 1912. évi LIII. törvényczikk némely határozata életbeléptetésének elhalasztásáról és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről. 

A javaslat szerint az új tőkekamat- és járadék-adóról, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról, az általános kereseti adóról és a jövedelemadóról szóló uj törvények végrehajtását a törvényhozás további rendelkezéséig függőben tartják, valamint az országos betegápolási pótadó kulcsát is leszállitják az 1913. évi öt százalékra.

A megokolásban arra hivatkozik a pénzügyminiszter, hogy az emlitett törvények életbeléptetésének elhalasztása ellen az államháztartás szempontjából pénzügyi aggodalmak nem forognak fönn, mivel a régi egyenesadótörvények alkalmazása mellett állami bevételeink előreláthatóan jelentékenyen kedvezőbben fognak alakulni. Ez a többlet pedig megkönnyíti a külpolitikai helyzet bizonytalansága folytán megnövekedett hadügyi kiadások fedezését, – a miről különben másként kellett volna gondoskodni.