Zsolnay Miklóst, a pécsi és budapesti Zsolnai gyárak tulajdonosát, Pécs szab. kir. város diszpolgárát Ő Felsége a főrendiház tagjává nevezte ki. Rég kiérdemelt kitüntetése ez nemcsak neki mint puritán jellemü előzékeny és szeretetre méltó embernek, hanem egyuttal a magyar iparnak kitüntetése, melynek Zsolnay Miklós egyik elsőrangu tényezője, a külföldön is mindenképen méltatott kiváló faktora.
Pécsi polgár ő és a város haladása fejlődése, dicsősége.
Az 1907-ik évi pécsi orsz. kiállitás rendezésével soha nem remélt hirnévhez, feledhetetlen, egész jövő kialakulására rendkivüli horderejünek bizonyult napokhoz juttatta Pécs városát, fölrázva azt az eddigi elmaradottságából, annak meszsze ragyogó fényességével Pécs felé terelve az egész ország figyelmét.
Gyárainak mindig fokozódó üzeme soha egy pillanatra se vonta el a közügyektől és Budapesten is csak ugy ott találjuk az összes ipari, müvészeti, humanisztikus és kereskedelmi mozgalmakban, mint Pécsett.
Az a rendkivüli munkásság, melyet kifejtett, nem maradhatott észrevétlen.
A kitüntetéseket soha se kereste és mégis a mi királyunktól rég megkapta a Ferencz József rend lovag keresztjét, a III. oszt. Vaskorona rendet, a Ferencz József rend középkeresztjét és később a csillagot; tulajdonosa a bronz jubileumi éremnek, a romániai Csillag-rend középkeresztese, az olasz Koronarend, a szent Mauricius és Lázár rend tiszti keresztese. Tagja a francia becsületrendnek, török belga és más államok fejeitől kapott kitüntetéseket.
Mint Pécs város diszpolgára és a pécsi Nemzeti Munkapárt elnöke Pécs politikai életével is előszeretettel foglalkozik és az ő demokratikus gondolkozása, hamisitatlan liberálizmusa révén a politikai ellentáborban is osztatlan tiszteletnek részese, hisz ő sem ismer barátai megválasztásánál külömbséget, sem annak politikai nézete, sem pedig annak vallása tekintetében. Nagy örömmel vagyunk eltelve a mikor az érdemest jutalom éri s mi a legnagyobbat kérjük részére – a jó Isten oltalmát.
(G.)
